Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány

A minősítési rendszerről

2012.01.04. 15:38 | tenuki | 6 komment

A napokban elkezdődött egy vita a magyar minősítési rendszerről. A minősítési rendszer olyan, mint az SzMSz: mindenkinek van róla véleménye, és a világvégéig el lehet róla vitatkozni a mindenki számára elfogadható megoldás reménye nélkül. Ugyanazzal az erőfeszítéssel, ami ilyen vitákba megy, hatalmas dolgokat lehetne végbevinni. De sebaj, legalább erről írok most, úgyse írtám már a blogba három hete. (Egyrészt uborkaszezon van, másrészt meg lusta disznó vagyok, azért).

Kezdjük az elején

A mai minősítési rendszer alapját a Honinbo iskolában fejlesztette ki Honinbo Dosaku a 17. században. Persze ez az ötlet is Kínából ered, egy 3. századi  Klasszikus művészetek című könyvből. Ez a könyv egy 9 fokú skálát ad meg a gótudás mérésére. Ha jól tudom, akkor ez az eredete a mai profi minősítéseknek is. (A p így a ping rövidítése, az, hogy "professional" is p-vel kezdődik, az egy véletlen egybeesés.)

A Honinbo iskola minősítéseiből csak a 2 danos és afölötti minősítéseknek volt igazi értelme, 1 danos minősítések árusítása a góiskolák egyik fő bevételi forrása volt. 1 dan fölött viszont az előrehaladás nagyon szigorú szabályok szerint ment. Általában mesterek ajánlásával lehetett följebb lépni, a magas danos minősítést pedig csak párosmérkőzéseken lehetett megszerezni. Nem igazán volt ennek leírt módja az Edó kori Japánban, a régi idők hagyományai és a kortárs mesterek tekintélye döntöttek vitás kérdésekben. 9 dant csak nagyon ritkán adtak ki, ez olyankor esett meg, amikor valaki egyértelműen legyőzte minden kortársát. Japánban 300 év alatt 10 mester érte el a 9 danos minősítést, a 8 dant is csak 16. Gyakran volt olyan időszak, amikor a legmagasabban minősített mester 7 danos volt.

A mai minősítési rendszerek

Japánban a 20. században jöttek rá, hogy a mesterek szintje alatt is van élet, és komoly igény van arra, hogy itt is legyen egy szintmérő. A kyu a 19. század végén jelent meg a dzsúdóban és a kendóban. A kyu minősítések eredetileg 10-ről indultak, és 1-ig tartottak, ezek szigorúan tanuló minősítések voltak, de a kyu-nak nincsenek olyan hagyományos határai, mint a ping-nek. Amikor én kezdtem gózni, akkor "hagyományosan" 35 kyuról indultak a kezdők Magyarországon. Aztán ez a "hagyomány" többször változott azóta.

A kyu és a dan minősítéseket először a kendó-ban standardizálták a 20.század elején. A góban az amatőr minősítések úgy lettek kialakítva, hogy a különbségük ideális esetben megadja az előnyköveket két játékos között. Az amatőr dan minősítések kicsit furcsán kerültek a rendszerbe, a Nihon Ki-In kezdte el osztani őket, és ez máig a japán gószövetség egyik legfontosabb bevételi forrása. Ez persze ahhoz vezetett, hogy a japán amatőr minősítéseket állandó infláció jellemzi.

Az utolsó pont, amit édemes ismerni a minősítési rendszerről, az a sakkból átemelt Élő-pont rendszer.  Az Európai Gószövetség (EGF) a 2000-es évek elején választotta ki a rengeteg európai minősítési rendszer közül a matematikailag legstabilabbnak ítélt cseh pontrendszert. Az EGF pontrendszert 20 kyutól indul, és azzal a definícióval él, hogy az európai 7 dan (2650 pont) a professzionális 1 dannak felel meg (azaz 1p = 7d): így 20 kyutól egészen a világranglista csúcsáig számon tartja a versenyzőket. Kínában és Koreában is Élő-pont alapján tartják nyilván a játékosokat, de annak a pontszámnak nincsen semmilyen következménye sem a versenyekre sem a minősítésekre nézve. Az EGF pontokhoz egyenlőre csak ajánlott minősítések kapcsolódnak, azt általában a tagországok szabják meg, hogy milyen minősítési szabályok, ponthatárok kapcsolódnak az EGF Élő-pontokhoz, de az EGF erőteljesen támogatja, hogy a nagyobb versenyeken az EGF Élő-pontok alapján menjen a nevezés.

Szerintem...

Szerintem az a jó minősítési rendszer, ami a (1) gó hagyományainak és az (2) internet által megváltozott körülményeknek és (3) az európai szokásoknak egyaránt megfelel.

1, Ahogy a tudományos minősítéseket sem szokták elvenni, úgy a gós minősítések hagyományába sem fér ez bele. A távol-keleti minősítések egyik alapelve, hogy mindenki neve mellett csak a legjobb elért minősítése állhat (ez a minősítése). Szerintem ezt érdemes betartani Magyarországon is. A versenyeken a csoportbesorolás viszont mehet Élő-pont alapján, sőt, az ideális az volna, ha csak az éppen aktuális Élő-pont számítana, nem a minősítés, mert akkor kettőhatvány létszámú MacMahon csoportokat lehet alkotni. Ez jól kitalált számokkal a segédpontok teljes kiváltásához is vezethet.

2, Szerintem a legkomolyabb probléma az, hogy a minősítési rendszerek régi képződmények, amiket teljesen új kihívás elé állított az internet. Nagyon gyakori az, hogy az egész mezőny erősödik, de egymáshoz képest a relatív helyzet nem változik. Ez a régi játékosoknak és a feltörekvő újaknak is frusztráló élmény. A régi játékosokat elkedvetleníti, hiszen úgy tűnik, mintha visszafelé fejlődnének, pedig csak egyhelyben állnak. A régiek közül ezért sokan abbahagyják, így az újaknak nincs honnan pontokat szereznie, és ez egyre jobban besűríti a mezőnyt. Emlékeim szerint az 1-5 kyu-s mezőny 10 éve kb. 2 kővel gyengébb volt, mint ma. Ez a probléma persze egész Európában jelentkezik, és erre kellene egy okos megoldást kitalálni.

A minősítési bizottság (közgyűlés által elvetett) javaslata ebből a szempontból jó irányba mutatott, de szerintem ezt jobban ki kellett volna találniuk.

3, Szerintem semmi szükség külön magyar minősítési rendszerre 20 kyu felett. Egyre több európai ország veszi át az EGF pontrendszert, Közép-Európában talán már csak Magyarország ragaszkodik a saját minősítési rendszeréhez. Azon lehet gondolkozni, hogy maradjon-e a kezdőknek egy speciális minősítési rendszer 20 és 30 kyu között. (Szerintem igen, maradjon).

Az átállásnak meglenne továbbá az az előnye is, hogy innentől a minősítési rendszer problémájára fordított energiákat végre valami produktív, hasznos célra is lehetne fordítani...

Címkék: vita minősítés mgsz

A bejegyzés trackback címe:

https://gojatek.blog.hu/api/trackback/id/tr953519342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ad-hoc 2012.01.04. 20:04:51

Én csak azt nem értem, hogy a Magyar Gószövetség Elnöksége miért nem kéri ki a legjobb magyar játékosok véleményét ilyen fajsúlyos témákban, ami erősen kihat a magyar góéletre.
Hiszen nekik vannak csak igazán versenytapasztalataik, s jóval többet tudnak a góról, mint a kyusok. Nem véletlenül Danosok, azaz Mesterek!! Hiányolom a tiszteletet, amit illene megadni nekik!
Fel lehetne állítani egy több főből álló danos bizottságot, akik elmondhatnák a véleményüket a fontosabb tervekről, döntésekről.
Azt nem feltételezem az Elnökségi tagokról, hogy nem a legjobb tudásuk szerint végzik a dolgukat és hiányozna belőlük a jó szándék.
De fel kell ismerniük, ha valami meghaladja a kompetenciájukat!

ad-hoc 2012.01.04. 21:25:20

@ad-hoc: javítom az előző megjegyzésemet annyiban, hogy a kritikám a Közgyűlés tagjainak is erősen szól, sőt. Mivel ha jól tudom, ők fogadták el az új minősítési rendszert.

KKP 2012.01.04. 23:14:47

@ad-hoc: Képzeld olyat is írt az egyik danos, hogy miért a kyusok döntenek a danosok ügyében. Ugyanis a közgyűlésen ahol a döntés született egyetlen danos sem volt ott.
Megjegyzem, hogy a Minősítési bizottságban két danos is van, talán Ők jobban látják a danosok problémáját. Csak sajnos a többi kyus meg hajtogatja a saját érveit, de a danosokat egyszerűen nem akarják megérteni.

icsoti 2012.01.05. 17:31:09

Kedves KKP és ad-hoc!

A Magyar Gószövetség elnökeként 2011. márciusában ültem le egy közös beszélgetésre az élversenyzőkkel a minősítési rendszerről. Ott csak és kizárólag danos minősítésű játékosok ültek, egészen konkrétan az aktuális ranglista legjobb hat játékosa volt jelen. (Vagyis én voltam az egyetlen kyus.)
Ott az élversenyzők azt javasolták, hogy a Magyar Gószövetség vegye át az EGF minősítési rendszerét és ott merült fel gondolatként, hogy a 20 kyu alatti versenyzőknek legyen egy külön rendszere itthon.

Az elnökség részéről erről hajlandóság mutatkozott, de a magyar minősítési rendszer korábbi alkotója, Kőszegi Sándor (1 dan) és a minősítési rendszer nyilvantártását vezető Korossy K. Péter (7 kyu) megkeresett azzal, hogy a hagyományok miatt tartsuk meg a magyar rendszert.

A Magyar Gószövetség elnöksége ezután kérte fel Csizmadia Györgyöt (4 dan) aktív éljátékost és a már említett két urat, hogy gondolják át, milyen kiigazításokkal lehetne a magyar minősítési rendszert hozzáigazítani az EGF rendszeréhez és többek között megakadályozni azt a szerencsétlen esetet, hogy az éljátékosoknak egy-egy kevésbé jól sikerült verseny után jelentősen leesik az Élő-pontjuk.

A minősítési bizottság és az elnökség hónapokon keresztül többször egyeztetett az új rendszer kérdésében. A minősítési bizottság részéről benyújtásra került tervezetet az elnökség változtatás nélkül terjesztette be a közgyűlés elé azzal, hogy egészében, változtatás nélkül fogadja el azt.

A közgyűlésen nem a Magyar Gószövetség elnöksége, hanem az egyesületek vezetői szavaznak. (Arról sajnos az elnökség nem tehet, hogy jelenleg egyetlen egykori és új danos minősítésű járékos sem vállal tisztséget az egyesületek vezetésében.)

A közgyűlésen a minősítési bizottság tagjai közül részt vett Korossy K. Péter. A szavazás előtt kétszer feltették neki a kérdést, hogy elfogadhatónak tartja-e a tervezet eredeti szövegéhez képest a változtatást és ő mindkét esetben igennel felelt.

Tehát arra a felvetésre, hogy az elnökség miért nem kérte ki a danos versenyzők véleményét a válaszom az, hogy ezzel kezdtük, kikértük.
KKP felvetésére pedig az a válaszom, hogy ha már annyira osztja danosok véleményét, akkor a közgyűlésen feltett kérdésre miért válaszolt igennel és miért nem vetette fel, hogy kérjük ki ismét a danosok véleményét?

Ezt a bejegyzést olvasva pedig nem vagyok meggyőződve, hogy a minősítési bizottság két danos minősítésű tagjának a véleménye valóban minden danos játékos véleményét tükrözi és nem csak a saját véleményüket.

KKP 2012.01.05. 18:29:00

@icsoti: Ebben a blogban inkább ne vitatkozzunk.
Azt elismerem, hogy tényleg hibáztam a közgyűlésen, mert azt hittem, hogy nem jelentős a változás és úgy éreztem, hogy a fő célok amiket meg akartunk változtatni megvalósultak.

Hegedűs_Imre 2012.01.06. 11:00:46

Én is inkább a HunGo-n válaszolnék - ne két helyen tárgyaljuk a dolgot.
Hegedűs Imre
süti beállítások módosítása