A gó játékról mindenkinek

Pocsai Rita újra bizonyította, hogy nem lehet kizökkenteni a nyugalmából, és rossz állásokban sem kezd el kapkodni. A döntő parti a negyedik fordulóban volt. Ez volt talán a legtanulságosabb partim az idén: Ritának semmit sem kellett tennie a győzelemért, egyszerűen csak hagyta, hogy megverjem magamat. Elsőre talán úgy tűnhet, mintha lebecsülném Rita teljesítményét, pedig egyáltalán nem erről van szó.

Általában nagyon fájdalmas egy olyan partit elveszíteni, ahol az elejétől fogva jól álltunk. Nekem iyenkor akár napokig folyamatosan a sok elszalasztott lehetőség pereg a szemem előtt. Be kellett látom, hogy ebben a partiban elvesztettem a hidegvéremet, gyorsan akartam nyerni, ezért viszont látványosabbnál látványosabb luftokat ütöttem.

Nagyon sokáig tartott, amíg megbékéltem az eredménnyel. Én általában akkor szoktam elfogadni a vereségeimet, amikor megtalálom mögötte az emberi tanulságot. Ez akár napokig is eltarthat, ennek a partinak a tanulsága például két nappal később esett le. És már megint a Tao Te King segített. 

69.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.

Számomra ez az idei év tanulsága. Végül jöjjön a parti, utána rövid kommentárral. Remélem, ha megnézitek, akkor megértitek, hogy miért illik rá ez a kis vers, és miért elképesztő teljesítmény Rita megingathatatlan nyugalma.

20: C3 jobb volna.

49: fekete átvette az irányítást.

50: overplay: H5 a vitál pont.

74: fehér kimenekült, de a parti még mindig feketével jó. A kérdés, hogy a centumban mire számíthat fekete.

79: túl korai, nincs rá szükség.

86: fekete nem nyert sokat ezzel az akcióval.

100: Rita nyugodtan játszik, vár az esélyre.

111: látványos tesuji, de megint túl korai. Lokálisan B16 is jobb lett volna.

124-ig fekete megint semmit sem ért el. Jobb lett volna talán kózni. Úgy gondoltam, hogy vezetek, ami igaz is volt, de túlbecsültem az állást.

131: nagyon kicsi J14 nagyobb: ha azt választja fekete, akkor 10 ponttal vezet a táblán és nem marad hely bonyolítani.

145: fekete csak 8 pontot csinált a centrumban, a parti most nagyon szoros.

161: a vesztő lépés. T16 az egyetlen lépés, amivel még fekete vezet 0,5 - 1,5 ponttal. A reverse-szente 5 pont nagyon nagy.

163: még mindig azt hittem, hogy vezetek, különben biztos kózni kezdtem volna már most.

180: most vettem észre, hogy kicsit ugyan, de rosszul állok: fehér észrevétlenül és visszafordíthatatlanul átvette a vezetést...

197: fekete nem tudja megnyerni a kót, így veszít pár pontot, de mindegy is már, fehér végül a komival nyert.

Aki gózni kezdett, előbb utóbb rájön, hogy a gó nagyon mélyen összefügg a távol-keleti kultúrával. Mikor 3 kyus lettem egy időre megálltam a fejlődésben: akármit csináltam, mindig ugyanaz volt az eredmény, nem ment. Ebben az időben olvastam el először a Tao Te Kinget. Valahogy éreztem, hogy ez a kis könyvecske mélyen összefügg a góval, de hiányoztak a konkrét példák. Emlékszem, az egyik kedvenc versszakom ez volt:

48
A tanuló gyarapszik naponta;
az út-on járó csökken naponta.
Csökkenés, tovább-csökkenés:
eredménye a nem-cselekvés.
Mindent végbevisz a nem-cselekvés.
A világot tétlen tartja kézben.
Aki tevékeny,
a világot nem tartja kézben.
(Weöres Sándor fordítása)

Aztán lassan találtam pár példát, és közben elkezdtem megint fejlődni, 3 kyuról fél év alatt 4 danig jutottam. Nem tudom, hogy az erősödésben mennyit segített a Tao Te King, mindenesetre azóta szeretek a góra egy taoista játékként gondolni. Egy hete volt egy feladvány, ami a nem-döntésről szólt. Most jöjjön a megoldás!

Első körben két vitál pont ugrik be az embernek: A és B.

Ha fekete A-ra lép, akkor fehér B öl, ha fekete B, akkor pedig fehér A után hal meg a sarok. A két vitál pont miai (páros lépés: ha az egyiket fekete lépi, a másikat mindenképpen a fehér kapja). Ez az egyik alaphelyzet, amikor a nem-döntés a jó döntés.

Megoldás:

Fekete 1. lépése egy zseniális teszudzsi.  Ez az a lépés alapvetően felforgatja az állást. Fekete nem tudott dönteni A és B között, tehát feltett egy okos kérdést: hogy ha fehér D-n fogja el a két követ, akkor fekete B-vel él meg, ha fehér C, akkor fekete A-val él meg.  Lásd a két következő ábrát!

Ez pontosan az a helyzet volt, amikor az ellenfél válasza dönti el, hogy melyik módon lehet megélni. A góban nagyon gyakori ez a fajta gondolkodásmód, remélem érezhető, hogy a Tao te King 48. fejezete hogyan kapcsolódik ehhez az álláshoz.

(Érdekes kérdés, hogy mi történik, ha fekete a döntés után kérdez, azaz először meglépi A-t vagy B-t, és utána húzza ki az egy követ. Ezt ki-ki ellenőrizze meg magának)

A nyugati kultúra a döntésekre épül. Szeretjük kézben tartani az irányítást, és egy félreértés folytán ezt gyakran összekeverjük azzal, hogy mindig mi mondjuk meg, mi döntjük el, hogy mi történjen. A kínai taoista filozófia szerint ez nem a bölcs ember útja. A Tao Te King így ír: Mindent végbevisz a nem-cselekvés. / A világot tétlen tartja kézben. / Aki tevékeny,/ a világot nem tartja kézben. (Weöres Sándor fordítása) A nem-cselekvés, nem-döntés gondolata egy nyugati kultúrában felnőtt ember számára elsőre ijesztően hat. De a góban is van egy hasonló gondolat...

Nézzük erre egy egyszerű (8 kyus) példát! Fehér lép, és szétrombolja fekete sarkát.

Nézzük, mi történik, ha fehér a bal oldali kövének a megmentése mellett dönt! Ha fehér elindul a kövével, akkor egyszerűen le lesz szorítva. Kudarc.

Ha a másik köve mellett dönt, a helyzet akkor sem jobb, fehér megint falnak szorul. Bármelyik kövünk megmentése mellett döntünk, kudarc a vége. A helyes gondolat ezért a nem döntés. Pontosabban a döntés áthárítása az ellenfélnek...

Ez a lépés a teszudzsi! Nem döntünk, hanem inkább meglérdezzük az ellenfelet, hogy ő döntsön, melyik fehér követ kéri! Ez a nem-döntés ereje akcióban... Sikerült feketét egy olyan helyzetbe kényszeríteni, hogy muszáj döntenie valamit...

Ha fekete a bal oldali kő mellett dönt, akkor fekete a jobb oldalit menti meg, és ezután fehérnek 3 szabad élete maradt, feketének pedig csak kettő, így fehér nyer.

 (fekete 4. lépése bekötés)

Ha fekete a jobb oldali követ menti meg, akkor fehér a másikat menti meg. Fehér 5. lépése után fehér 4:3 arányban nyeri az életharcot. Tehát fekete bármit dönt, rosszul jár. A tanulság: ha lehet, akkor az ellenfél döntsön, mi csak kérdezzünk! Ha helyes kérdéseket teszünk fel, akkor ezzel (és csak ezzel) lehet sarokba szorítani az ellenfelet.

Nézzünk egy bonyolultabb (2 kyus) feladványt!  Első ránézésre két vitál pont ugrik be az embernek: A és B. De nem kéne feltenni előbb egy ügyes kérdést?

A megoldás egy hét múlva lesz a blogon.