A gó játékról mindenkinek

Páran kérdezték, hogy mit ábrázol a szobor a blog fejlécében. A szobor a kelet-kínai Quzhou város melletti Lanke hegyen (烂柯山 Lankeshan) egy taoista szentélyben van. Mellette, egy másik barlangban van a világ legnagyobb gótáblája. Lankeshan a kínai taoizmus egyik szent helye, a legendák szerint ezekben a barlangokban élnek a halhatatlanok. A hegy tele van ősi taoista és buddhista templomokal, a legrégebbi a hatodik századból való. Több forrás szerint ez a környék volt a gó bölcsője az ősi Kínában. 

A gó szentély egy ősi legendának állít emléket. Az egyik legrégebbi írásos említés a góról egy ezeréves taoista történetben maradt fenn. Élt egyszer egy Wang Zhi nevű favágó, aki a Lankeshan egy barlangjában ráakadt a halhatatlan tündérekre, amint éppen góztak. Wang Zhi szerette a gót, és viszonylag ritkán látott halhatatlanokat gózni, így ott maradt pár órát, amíg befejezték a játékot. Mikor indulni készült, látta, hogy a fejszéjének a nyele elkorhadt. Ennek nem tulajdonított komolyabb jelentőséget, de mikor visszaért a falujába furcsán megváltozott minden. Bement a házába, de idegenek jöttek vele szembe. Megijedt, átment a szomszédjához, de ott is csak ismeretlen emberek laktak. Végül a házának lakói elmesélték neki, hogy a dédnagyapjuk egy fiatal favágó volt, aki elment az erdőbe, és sose jött vissza; elég ráérősen góztak a halhatatlanok. 

A lankeshani halhatatlanok gózása népszerű témája a kínai festészetnek, irodalomnak is. Évszázadok óta sokakat érdekelt, hogy hogyan gózhatnak a halhatatlanok, például a pár hónapja közölt egész táblás szeki is egy ilyen fantázia szüleménye. A korhadt fejszenyél a gó egyik szimbólumává vált, kínaiul lanke, japánul ranka koreaiul nanga. A legenda máig az egyik legfontosabb folklórja a távol-keleti góéletnek: a Nemzetközi Gószövetség magazinja a Ranka címet kapta, és 2006 óta Kína egyik legfontosabb versenye a Lanke-Quzhou kupa lett.

A fejlécképet ezért a történetért választottam: a szobron a halhatatlan tündérek góznak. Viszonylag ritkán lépnek, nem csoda, hogy Wang Zhi kissé elkésett. Arra emlékeztetnek, hogy bárki halandó játszhatja ugyan a halhatatlanok játékát, de érdemes figyelnie a fejszéje nyelét, nem indult-e korhadásnak közben.

Az írás kínai hivatkozásait Google translate segítségével fordítottam, remélem helyesen.

Aki gózni kezdett, előbb utóbb rájön, hogy a gó nagyon mélyen összefügg a távol-keleti kultúrával. Mikor 3 kyus lettem egy időre megálltam a fejlődésben: akármit csináltam, mindig ugyanaz volt az eredmény, nem ment. Ebben az időben olvastam el először a Tao Te Kinget. Valahogy éreztem, hogy ez a kis könyvecske mélyen összefügg a góval, de hiányoztak a konkrét példák. Emlékszem, az egyik kedvenc versszakom ez volt:

48
A tanuló gyarapszik naponta;
az út-on járó csökken naponta.
Csökkenés, tovább-csökkenés:
eredménye a nem-cselekvés.
Mindent végbevisz a nem-cselekvés.
A világot tétlen tartja kézben.
Aki tevékeny,
a világot nem tartja kézben.
(Weöres Sándor fordítása)

Aztán lassan találtam pár példát, és közben elkezdtem megint fejlődni, 3 kyuról fél év alatt 4 danig jutottam. Nem tudom, hogy az erősödésben mennyit segített a Tao Te King, mindenesetre azóta szeretek a góra egy taoista játékként gondolni. Egy hete volt egy feladvány, ami a nem-döntésről szólt. Most jöjjön a megoldás!

Első körben két vitál pont ugrik be az embernek: A és B.

Ha fekete A-ra lép, akkor fehér B öl, ha fekete B, akkor pedig fehér A után hal meg a sarok. A két vitál pont miai (páros lépés: ha az egyiket fekete lépi, a másikat mindenképpen a fehér kapja). Ez az egyik alaphelyzet, amikor a nem-döntés a jó döntés.

Megoldás:

Fekete 1. lépése egy zseniális teszudzsi.  Ez az a lépés alapvetően felforgatja az állást. Fekete nem tudott dönteni A és B között, tehát feltett egy okos kérdést: hogy ha fehér D-n fogja el a két követ, akkor fekete B-vel él meg, ha fehér C, akkor fekete A-val él meg.  Lásd a két következő ábrát!

Ez pontosan az a helyzet volt, amikor az ellenfél válasza dönti el, hogy melyik módon lehet megélni. A góban nagyon gyakori ez a fajta gondolkodásmód, remélem érezhető, hogy a Tao te King 48. fejezete hogyan kapcsolódik ehhez az álláshoz.

(Érdekes kérdés, hogy mi történik, ha fekete a döntés után kérdez, azaz először meglépi A-t vagy B-t, és utána húzza ki az egy követ. Ezt ki-ki ellenőrizze meg magának)

A nyugati kultúra a döntésekre épül. Szeretjük kézben tartani az irányítást, és egy félreértés folytán ezt gyakran összekeverjük azzal, hogy mindig mi mondjuk meg, mi döntjük el, hogy mi történjen. A kínai taoista filozófia szerint ez nem a bölcs ember útja. A Tao Te King így ír: Mindent végbevisz a nem-cselekvés. / A világot tétlen tartja kézben. / Aki tevékeny,/ a világot nem tartja kézben. (Weöres Sándor fordítása) A nem-cselekvés, nem-döntés gondolata egy nyugati kultúrában felnőtt ember számára elsőre ijesztően hat. De a góban is van egy hasonló gondolat...

Nézzük erre egy egyszerű (8 kyus) példát! Fehér lép, és szétrombolja fekete sarkát.

Nézzük, mi történik, ha fehér a bal oldali kövének a megmentése mellett dönt! Ha fehér elindul a kövével, akkor egyszerűen le lesz szorítva. Kudarc.

Ha a másik köve mellett dönt, a helyzet akkor sem jobb, fehér megint falnak szorul. Bármelyik kövünk megmentése mellett döntünk, kudarc a vége. A helyes gondolat ezért a nem döntés. Pontosabban a döntés áthárítása az ellenfélnek...

Ez a lépés a teszudzsi! Nem döntünk, hanem inkább meglérdezzük az ellenfelet, hogy ő döntsön, melyik fehér követ kéri! Ez a nem-döntés ereje akcióban... Sikerült feketét egy olyan helyzetbe kényszeríteni, hogy muszáj döntenie valamit...

Ha fekete a bal oldali kő mellett dönt, akkor fekete a jobb oldalit menti meg, és ezután fehérnek 3 szabad élete maradt, feketének pedig csak kettő, így fehér nyer.

 (fekete 4. lépése bekötés)

Ha fekete a jobb oldali követ menti meg, akkor fehér a másikat menti meg. Fehér 5. lépése után fehér 4:3 arányban nyeri az életharcot. Tehát fekete bármit dönt, rosszul jár. A tanulság: ha lehet, akkor az ellenfél döntsön, mi csak kérdezzünk! Ha helyes kérdéseket teszünk fel, akkor ezzel (és csak ezzel) lehet sarokba szorítani az ellenfelet.

Nézzünk egy bonyolultabb (2 kyus) feladványt!  Első ránézésre két vitál pont ugrik be az embernek: A és B. De nem kéne feltenni előbb egy ügyes kérdést?

A megoldás egy hét múlva lesz a blogon.