Aki gózni kezdett, előbb utóbb rájön, hogy a gó nagyon mélyen összefügg a távol-keleti kultúrával. Mikor 3 kyus lettem egy időre megálltam a fejlődésben: akármit csináltam, mindig ugyanaz volt az eredmény, nem ment. Ebben az időben olvastam el először a Tao Te Kinget. Valahogy éreztem, hogy ez a kis könyvecske mélyen összefügg a góval, de hiányoztak a konkrét példák. Emlékszem, az egyik kedvenc versszakom ez volt:
48 A tanuló gyarapszik naponta; az út-on járó csökken naponta. Csökkenés, tovább-csökkenés: eredménye a nem-cselekvés. Mindent végbevisz a nem-cselekvés. A világot tétlen tartja kézben. Aki tevékeny, a világot nem tartja kézben. (Weöres Sándor fordítása)
Aztán lassan találtam pár példát, és közben elkezdtem megint fejlődni, 3 kyuról fél év alatt 4 danig jutottam. Nem tudom, hogy az erősödésben mennyit segített a Tao Te King, mindenesetre azóta szeretek a góra egy taoista játékként gondolni. Egy hete volt egy feladvány, ami a nem-döntésről szólt. Most jöjjön a megoldás!
Első körben két vitál pont ugrik be az embernek: A és B.
Ha fekete A-ra lép, akkor fehér B öl, ha fekete B, akkor pedig fehér A után hal meg a sarok. A két vitál pont miai (páros lépés: ha az egyiket fekete lépi, a másikat mindenképpen a fehér kapja). Ez az egyik alaphelyzet, amikor a nem-döntés a jó döntés.
Megoldás:
Fekete 1. lépése egy zseniális teszudzsi. Ez az a lépés alapvetően felforgatja az állást. Fekete nem tudott dönteni A és B között, tehát feltett egy okos kérdést: hogy ha fehér D-n fogja el a két követ, akkor fekete B-vel él meg, ha fehér C, akkor fekete A-val él meg. Lásd a két következő ábrát!
Ez pontosan az a helyzet volt, amikor az ellenfél válasza dönti el, hogy melyik módon lehet megélni. A góban nagyon gyakori ez a fajta gondolkodásmód, remélem érezhető, hogy a Tao te King 48. fejezete hogyan kapcsolódik ehhez az álláshoz.
(Érdekes kérdés, hogy mi történik, ha fekete a döntés után kérdez, azaz először meglépi A-t vagy B-t, és utána húzza ki az egy követ. Ezt ki-ki ellenőrizze meg magának)
