A gó játékról mindenkinek

A pekingi 2. Szellemi Vilagjatekokon a 6 europai resztvevobol ketten voltunk Magyarorszagrol: Pocsai Rita es en. Rita most nem volt jo formaban, de nekem volt egy ertekelheto partim. Az elso forduloban Park Jungwhan ellen szornyen jatszottam, szinte sirni volt kedvem, mikor feladtam. Ritkan kap az ember eselyt, hogy egy vilagbajnokkal egyenlobol jatsszon, es ugy ereztem, hogy elpazaroltam a lehetosegemet.  Masnap a vesztes agon szerencses volt a sorsolas, mert Jan Horaval jatszottunk egy rangadot, amit megnyertem. A harmadik forduloban viszont megint 9 danost kaptam: a taiwani Lin Zhihan-t. Ebben a partiban sikerult legalabb egy ideig kihoznom magambol a maximumot, es volt egy pillanat, amikor kozel volt egy nagy csoda. 

Par nappal kesobb, mikor a szallodaban soroztunk (mast nem igazan lehet csinalni Pekingben), akkor megkertem Michael Redmondot, hogy elemezze ki a partimat Lin Zhihan-nal. Amit a 37. lepesrol mondott, az szamomra az elmult evek egyik nagy megvilagosodas-elmenye volt a gotablan... Regen elemzte mar ki a partimat egy mester.

Pocsai Rita újra bizonyította, hogy nem lehet kizökkenteni a nyugalmából, és rossz állásokban sem kezd el kapkodni. A döntő parti a negyedik fordulóban volt. Ez volt talán a legtanulságosabb partim az idén: Ritának semmit sem kellett tennie a győzelemért, egyszerűen csak hagyta, hogy megverjem magamat. Elsőre talán úgy tűnhet, mintha lebecsülném Rita teljesítményét, pedig egyáltalán nem erről van szó.

Általában nagyon fájdalmas egy olyan partit elveszíteni, ahol az elejétől fogva jól álltunk. Nekem iyenkor akár napokig folyamatosan a sok elszalasztott lehetőség pereg a szemem előtt. Be kellett látom, hogy ebben a partiban elvesztettem a hidegvéremet, gyorsan akartam nyerni, ezért viszont látványosabbnál látványosabb luftokat ütöttem.

Nagyon sokáig tartott, amíg megbékéltem az eredménnyel. Én általában akkor szoktam elfogadni a vereségeimet, amikor megtalálom mögötte az emberi tanulságot. Ez akár napokig is eltarthat, ennek a partinak a tanulsága például két nappal később esett le. És már megint a Tao Te King segített. 

69.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.

Számomra ez az idei év tanulsága. Végül jöjjön a parti, utána rövid kommentárral. Remélem, ha megnézitek, akkor megértitek, hogy miért illik rá ez a kis vers, és miért elképesztő teljesítmény Rita megingathatatlan nyugalma.

20: C3 jobb volna.

49: fekete átvette az irányítást.

50: overplay: H5 a vitál pont.

74: fehér kimenekült, de a parti még mindig feketével jó. A kérdés, hogy a centumban mire számíthat fekete.

79: túl korai, nincs rá szükség.

86: fekete nem nyert sokat ezzel az akcióval.

100: Rita nyugodtan játszik, vár az esélyre.

111: látványos tesuji, de megint túl korai. Lokálisan B16 is jobb lett volna.

124-ig fekete megint semmit sem ért el. Jobb lett volna talán kózni. Úgy gondoltam, hogy vezetek, ami igaz is volt, de túlbecsültem az állást.

131: nagyon kicsi J14 nagyobb: ha azt választja fekete, akkor 10 ponttal vezet a táblán és nem marad hely bonyolítani.

145: fekete csak 8 pontot csinált a centrumban, a parti most nagyon szoros.

161: a vesztő lépés. T16 az egyetlen lépés, amivel még fekete vezet 0,5 - 1,5 ponttal. A reverse-szente 5 pont nagyon nagy.

163: még mindig azt hittem, hogy vezetek, különben biztos kózni kezdtem volna már most.

180: most vettem észre, hogy kicsit ugyan, de rosszul állok: fehér észrevétlenül és visszafordíthatatlanul átvette a vezetést...

197: fekete nem tudja megnyerni a kót, így veszít pár pontot, de mindegy is már, fehér végül a komival nyert.

Sokat gondolkoztam mostanában azon, hogy milyen erős lehet az európai gó. Egy több részes sorozatban próbálom körüljárni ezt a kérdést az elkövetkező hónapokban. Az első részben a gó és a sakk élmezőnyét összehasonlítva, a két játék különbségein keresztül próbálom megérteni az európai éljátékosok erejét.

Unokatestvérem, Antal Gergely nemzetközi sakk nagymester, a magyar ranglistán 26. helyen áll. Családi összejöveteleken gyakran szóba kerül  a versenyzés, a gó és a sakk különbségei és hasonlóságai. Érdekes látni, hogy, bár két egészen más műfajban nyomulunk, a tapasztalataink, főleg a  versenyzés pszichológiai tanulságairól eléggé hasonlók. Vannak persze alapvető különbségek, például a sakkban a gyakori döntetlenek a verseny állásának függvényében alapvetően más stratégiákat írnak elő feketével, és fehérrel. (Ebben a témában van egy érdekes cikk Lékó Péterről a 2011-es sakk EB döntetleneit boncolgatva) A döntetlen felajánlása egy olyan pszichológiai döntéshelyzet, ami egyszerűen ismeretlen egy gós számára.

Gergővel sokat beszéltünk a tanulásról, és arról, hogy milyen mélységek vannak a két játékban. A sakkban a megnyitási felkészülés, és az ellenfél stílusához illő megnyitás kiválasztása alap mindenkinek, aki egy kicsit is komolyan veszi a versenyzést. A góban viszont a begyakorolt megnyitásoknak nem az ellenfélhez, hanem a saját játékunkhoz kell inkább illenie.  Vannak persze a góban trükklépések, speciális csapdák, de ezeket nagyon ritkán lehet csak elsütni. A góban a megnyitásokat, josekiket sokkal inkább stílusgyakorlatként érdemes felfogni, mint egy követendő, kijelölt útnak, az ellenfélre pedig szinte lehetetlen hatékonyan felkészülni. A középjáték a sakkban a folyamatos olvasásról, míg a góban flexibilis, állandóan változó tervek kialakításáról szól. A végjáték sakkban nagyon gyakran előre el van döntve, a góban viszont itt van a legnagyobb szerepe a pontos olvasásnak. Így elég nehéz összehasonlítani a két játékban elért szintet, alapvetően különbözik a gó és a sakk természete, töténete.

Végül arra jutottunk, hogy alulól, egy kezdő felől nézve nagyjából ugyolyan magasra juthatunk, ugyanolyan komplex stratégiai és biztos technikai háttérrel játszunk. A piramis csúcsához viszont ő egyértelműen közelebb áll sakkban, mint én góban. Ő, ha a világbajnokkal játszik, és a döntetlen a célja, akkor világossal ezt jó eséllyel tudná hozni, (főleg, ha az ellenfélnek is elég ez az eredmény) és sötéttel is volna esélye ezt elérni. Én nem tudok hasonlóan látványos eredményt felmutatni góban. Ez valószínűleg azért van, mert a gó mélyebb játék abban az értelemben, hogy sokkal nagyobb az út a kezdőtől a világbajnokig. Erről a gondolatról bővebben Mérő László Észjárások című könyvében lehet olvasni. Nagyjából arról van szó, hogy a góban több klasszis van, mint a sakkban. (Egy klasszis különbség - definíció szerint - azt jelenti, hogy a jobb játékos 60% valószínűséggel nyer a gyengébb ellen.)

A góban a döntetlenek hiánya miatt nagy átlagban sokkal kiszámíthatóbb a papírforma, mint a sakkban, viszont jóval nagyobb a szórás két nagyjából hasonló erősségű játékos között. Nekem például sose sikerült igazán megszoknom Balogh Pál stílusát, szörnyű eredményeim vannak ellene, de vannak olyanok, mint például Pavol Lisy, aki többször megverte már Pált, de nem tudott még partit fogni ellenem. A góban az egyéni stíluskülönbségek és a pszichológiai gátak nagyon erősek tudnak lenni. Go Seigen a jubangokról azt mondta egyszer, hogy egy hosszú párosmérkőzésen (és 10 játszma a góban már hosszúnak számít!) általában kinyílik egy olló, ami sokkal drámaibb különbséget okoz, mint ami a játékosok valós erőkülönbségéből adódna. Ehhez képest a sakkban sokkal kiegyenlítettebbek szoktak lenni a párosmérkőzések, például Kaszparov és Karpov 1985-ös legendás világbajnoki párosmeccsére sokan úgy emlékeznek, hogy Kaszparov lemosta Karpovot, pedig a végeredmény egy 12-12-es döntetlen után 13-11 volt csak Kaszparov javára, és a címvédések is mind nagyon szorosak voltak.

A sakkot és a gót összahasonlítani olyasmi lehet, mint a 100 méteres sprintet és a maratont. 100 méteren egy tizedmásodperc már hatalmas különbség, a maratonban még egy perces különbség is szorosnak számít. A góban ritkábbak a meglepetések, és a kisebb tudásbeli különbségek is nagyobbnak tűnnek a sakkhoz képest. Talán ez az egyik oka annak, hogy az európai gó eredményeit és erejét gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni. 

A jövő héten egy saját élményemet szeretném bemutatni, ami nagyjából segített elhelyezni saját magamat a gó piramisában. A következő részekben szeretnék írni az európai profikról, inseikről és azokról, akik sose tanultak a Távol-Keleten és Európában lettek erősek. Ennek kapcsán utánamennék annak, hogy létezik-e európai stílus, mik a gyengeségeink, erősségeink. Szintén egy érdekes téma az Európában élő profi erősségű koreai ex-inseik eredményei az Európaiak (főleg Balogh Pál) ellen. Megpróbálom egyszer megérteni az Aguillar-csodát is. Sokat gondolkoztam még az európai hivatásos gó esélyeiről, erről is szeretnék írni valamikor. A témák még nem véglegesek, csak az, hogy az elkövetkező pár hónapnak ez lesz a központi témája a blogon.

Balogh Pál (6D) nyerte a Kido Kupa nemzetközi góversenyt Hamburgban!

Európa egyik legnagyobb, 10000 Euro összdíjazású versenyén 11 ország 225 versenyzője vett részt. Az európai ranglista pontok alapján a 8 legerősebb játékos külön csoportban versenyzett körmérkőzéses rendszerben. A meglepetéseket sem nélkülöző versenyen Balogh Pál 5 győzelemmel és 2 vereséggel szerezte meg a győzelmet a szintén 5 győzelmet szerző román Christian Pop (7D) előtt. (Kettőjük között az egymás elleni eredmény döntött.) Harmadik helyen a cseh Jan Simara (6D) végzett megelőzve Mérő Csabát (7D).

A verseny végig rendkívül izgalmas volt. Az utolsó fordulóban még Mérő Csaba számára is elérhető volt az első hely, hiszen Christian Pop legyőzése esetén ő lett volna az első helyezett azonos pontszám mellett, mivel a 4. fordulóban legyőzte Balogh Pált.

Csabának nem sikerült megismételni tavalyi kupagyőzelmét, de így is magyar versenyző nyerte Európa egyik legerősebb versenyét.

A részletes eredmények az alábbi linken megtekinthetők a Gószövetség oldalán.

Gratulálunk!

Tegnap megkezdődött a 3. Kido Kupa Góverseny Hamburgban. Az első két fordulóban máris meglepetés eredmények születtek a TOP8 csoportban.

Az első fordulóban a legmagasabb ranglistaponttal rendelkező román Christian Pop (7D) szoros partiban 0,5 ponttal kikapott a cseh Jan Simarától (6D) aki a legkisebb ranglistaponttal rendelkezik a legjobb nyolc versenyző közül.

A másik meglepetést sajnos Mérő Csaba (7D) szállította, aki kénytelen volt feladni a partiját a holland Gilles van Eeden (6D) ellen. A holland versenyző talán kevésbé ismert a fiatalabb versenyzők számára. Van Eeden az utóbbi évtizedben nem volt aktív, főként a 80-as években ért el sikereket.

Dusan Mitic (6D) szállította az első forduló harmadik meglepetését. A cseh Ondrej Silt (6D) legyőzésével mutatta meg, hogy nem véletlenül került oda a legjobb nyolc versenyző közé.

Másik versenyzőnk Balogh Pál (6D) két győzelemmel kezdte a versenyt. Előbb a cseh Jan Horát (6D) verte szoros partiban 0,5 ponttal, majd feladásra kényszerítette a Jan Simarát. Ezzel az eredménnyel ő volt az egyetlen 100%-os az első napon.

A második fordulóban Csaba is javított, feladásra kényszerítette Dusan Miticet, csakúgy mint Christian Pop is, aki ellen a holland van Eeden adta fel idő előtt a partit. Ondrej Silt sem maradt győzelem nélkül, Jan Hora ellen győzött.

2011. június 11-13. között kerül megrendezésre a 3. Kido Kupa nemzetközi góverseny Hamburgban.

Európa egyik legnagyobb, 10000 EURO összdíjazású versenyére az idén több mint 200 (!) versenyző jelentkezett előzetesen. A lebonyolítás érdekessége, hogy az Európai Gószövetség (EGF) aktuális ranglistája szerinti nyolc legerősebb játékos részére külön versenyt rendeznek.

Idén két éljátékosunk is a legjobbak között szerepel. A Kido Kupa tavalyi győztese, Mérő Csaba (7d) a címvédés reményében ül a tábla mellé, míg Balogh Pál (6d) a két évvel ezelőtt megszerzett harmadik helyét szeretné túlszárnyalni. Ellenfeleik között többek között ott lesz Cristian Pop (7d) Romániából, Ondrej Silt (6d) és Jan Hora (6d) Csehországból.

A nyolc kiemelt játékos csatáit élőben lehet majd követni a KGS-en.

Sok sikert kívánunk a magyar játékosoknak!

Véget értek a Pandanet Csapat Gó Európa-Bajnokság csoportküzdelmei. A magyar csapat az "A" csoportban szerepelt, ahol rendkívül szoros mérkőzéseket vívtak az ellenfelek. Az utolsó forduló előtt eldőlt, hogy Románia, Oroszország és Ukrajna már biztos résztvevője a négyes döntőnek, a negyedik helyért viszont még négy csapat is versenyben volt.

A legnehezebb helyzetben a csehek voltak, nekik az élen álló román csapatot kellett volna legyőzni a továbbjutáshoz, de nem jártak sikerrel. Franciaország és Németország egymás ellen küzdött. Bármelyik csapat győzelme esetén a győztes bejutott volna a döntőbe, míg csapatunknak a jóval esélyesebb Ukrajna legyőzése volt a feladat, valamint a szurkolás egy francia-német döntetlenért. Ezen a napon a szerencse a magyar csapat mellett volt, hiszen az ukránok felett aratott 3:1-es győzelem mellett a francia-német párharcban döntetlen született.

A magyar csapat egy nagyon erős csapatot megverve megszerezte csoportjában a 4. helyet, így részt vehet a Bordeaux-ban megrendezésre kerülő négyes döntőben, ahol az éremért küzdhet.

A csapat tagjai: Mérő Csaba, Balogh Pál, Pocsai Rita, Markó Péter, Kőszegi Dia, Fódi Zoltán

Gratulálunk!

A csapat EB részletes eredményeit megtaláljátok az alábbi linken:

http://pandanet-igs.com/communities/euroteamchamps/