Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány


A gómester - filmajánló

2011.08.30. 07:00 | tenuki | 1 komment

A 2006-os film gyönyörű képeken mutatja be a gó hagyományos japán szertartásait. A film nagy erénye, hogy a csapongó benyomásokon keresztül beleláthatunk egy gómester világába, ahol a gó a tökéletesség és a harmónia keresésének az eszköze egy tökéletlen és szörnyű korban.

A film Go Seigen (1914-) önéletrajza alapján készült. Go Seigen Kínában született, 14 éves korában költözött Japánba, mikor Kínában már nem maradt senki, aki góban megszorongatta volna. Segoe Kensaku tókiói góiskolájában is hamar ő lett az egyik legelső tanítvány. Élete csúcspontján minden ellenfelét egy kő előnyre kényszerítette. Bár egy 1961-es baleset miatt nem tudott többé versenyezni, azóta is elismert tanárként dolgozik, mesterek generációinak adta át egyedi, harmóniát kereső szemléletét a góról. A baleset óta eltelt 50 évben általánosan elfogadott vélemény lett, hogy Go Seigen olyan csúcsra ért a góban, amit megközelítedni is csak néhányan tudnak.

Két évre rá, hogy Go Seigen Japánba költözött, kitört a japán-kínai háború, és Japán pár év alatt elfoglalta Kína nagy részét. A háborúban rengeteg szörnyűség, tömeggyilkosság történt. Ilyen feszült hangulatban egy kínainak konkrétan életveszélyes volt bármiben is jobbnak lenni a japánoknál. Go Seigen mégis Japánban maradhatott, mert a góiskola a béke szigete volt a káoszban, menedék, ahova nem jutott be a tomboló nagyjapán nacionalizmus. De a történelmet nem lehetett feltartóztatni, a második világháború végén az iskola felbomlott. Go Seigen, aki az iskolában egyedül a gónak élt, minden gondolata és tudása fekete és fehér kövekről szót, hirtelen az utcán találta magát. A film fő kérdése, hogy hogyan reagál egy burokban nevelkedett szent arra, amikor az élet éppen a legszörnyebb arcát mutatja felé.

A gómester a 2007-es Sanghai Nemzetközi Filmszemlén a legjobb reldező és a legjobb film díját is megnyerte. 


Címkék: kína ajánló film kultúra torrent történelem japán go seigen kitani minoru

Knut hadnagy, az első magyar gós

2011.08.16. 07:00 | tenuki | 2 komment

A magyar gó megalapítójaként általában Erdős Pált szoktuk tisztelni, de az első világ-háborúban volt egy időszak, amikor minden bizonnyal jópár magyar megtanult gózni az Osztrák-Magyar monarchia haditengerészetében.  Az eheti történet főhőse egy fiatal osztrák tiszt, Arthur Jonak von Freyenwald (1880-1918), aki a kínai Tsingtao kikötőjébentanult meg gózni 1914-ben. Az első világháború kitörésekor korvett-kapitányként Pulába (mai Horvátország)  helyezték át és itt rögtön egy góklub szervezésébe fogott.

Mániákusan terjesztette a gót a fiatalabb tisztek körében, és az első világháború vége felé nagyjából a haditengerészet 200 tisztje gózott rendszeresen. Pulában a könyvesboltokban jól fogytak a gókészletek, és a fiumei (ma Rijeka, Horvátország) kikötő tiszti kaszínójában is komoly góélet folyt. Ez minden bizonnyal az akkori Európa legnagyobb góklubja volt (a mai napig a legnagyobb európai góklubot valószínűleg a 30-as években egy náci koncentrációs tábor rabjai hozták létre, de az majd egy másik történet lesz.)

Érdekesek a kapitány levelezései, amit a kor európai gó-úttörőivel folytatott. Második, 1917-es levelében megemlíti egyik tanítványát, Knut hadnagyot, aki a háború előtt mérnökként dolgozott Budapesten. Knut hadnagy azt tervezte, hogy első lépésként a budapesti sakk-klubban gó-bemutatót tart, ezét  levelezésben állt Oscar Korscelttel a gó akkori európai középpontjával, az első német gótankönyv írójával.  Nem tudjuk, mi történt Knut hadnaggyal, túlélte-e az első világháborút. Minden bizonnyal nem, hiszen egyébként valószínűleg hallottunk volna felőle: a kapitány többi tanítványa közül sokan aktívak voltak később a közép-európai góban: Carl Fröschl kapitány volt az osztrák gó háború utáni újjászervezője, Ervin Fink kapitány pedig a második világháború után Jugoszlávia első gó-klubját alapította meg Ljubljanában.

Arthur Jonak megszállottságáról egy érdekes történetet meséltek a bajtársai. Egyszer valahogy kölcsönkapott egy japán gókönyvet. Ez akkor nyilván ritka kincsnek számított, és a kapitány az első betűtől az utolsóig végig akarta élvezni. Az ábrákkal még valahogy elboldogult volna, de szerette volna a szöveget is megérteni. Szolgált a hajóján egy kínai matróz. Magához rendelte, hogy fordítsa le neki a japán könyvet. A kínai megpróbálta elmagyarázni, hogy hiába a ferde szem, a japán meg a kínai az két egész más nyelv. A kapitány erre parancsmegtagadásért bezáratta a szerencsétlen matrózt. Két nap múlva viszont kezében volt a hőn áhított "fordítás".

Arthur Jonak von Freyenwald a háború vége előtt néhány hónappal halt meg Montenegro partjainál egy aknaszedési baleset közben. Ekkor már mindenki érezte a háború végét, a kapitány egyik levelében már arról álmodozott, hogy a háború után hogyan fogja megalapítani az első német és osztrák góklubot (amibe az akkori határok mellett Magyarország is beletartozott volna.) A kapitány halála után nem sokkal a Monarchia a világháborút is elveszítette, a pulai haditengerészet felbomlott és a gósok szétszéledtek a feldarabolódó Közép-Európa megannyi csücskébe. Így ért véget a legnagyobb góklub Európában. Knut hadnagyról többé nem hallottunk, valószínűleg sose tért vissza Budapestre. A pulai haditengerészeti temetőben minden bizonnyal sok jobb sorsra érdemes gós nyugszik. Béke poraikra!

A képek és az információk az osztrák pokspace gós oldalról származnak. A kapitány személyes tárgyai a 2007-es villachi EB-n voltak kiállítva.

Címkék: történelem osztrák magyar monarchia erdős pál arthur jonak von freyenwald knut hadnagy

1988, Hamburg: Pocsai Tibor Európa-bajnok

2011.07.19. 07:00 | tenuki | 3 komment

Idén lesz 22 éve, hogy Pocsai Tibor Európa-bajnok lett. Ez a magyar gó eddigi legnagyobb eredménye, azóta nem tudta senki megismételni vagy túlszárnyalni. Tibor 1982-ben a koppenhágai EB-n 3 kyusként egy speciális rekordot állított fel: a kihívásos mellékversenyen 86 (!) partit játszott le két hét alatt. Ezen a versenyen 1 órás gondolkozási idő volt, és mellette minden más versenyen is elindult, így nem sokat aludthatott két hét alatt. Öt év múlva Tibor 4 danos volt, és az 1987-es EB után úgy döntött, hogy a következő évben ő lesz az Európa-bajnok. Nyilván senki sem vette komolyan, de ő az egész következő évet végigtanulta, és úgy ékezett meg az EB-re, hogy tudta, ő a verseny rejtett esélyese. A második fordulójában ennek ellenére rögtön lezakózott egy gyengébb 5 danostól. Sokan ilyenkor összetörnének, de Tibor képes volt felállni, és minden partijában borotvaélen egyensúlyozva végül a döntőig jutott.

A fináléban Tibor egyértelműen esélytelennek számított a holland Ronald Schlemper ellen. Schlemper többszörös Európa-bajnokként és toronymagas esélyesként (ennek megfelelően a történetek szerint nem túl alázatosan) ült asztalhoz. A parti jól indult Tibornak, a stílusának megfelelő agresszív támadással kezdett, de túlfeszítette a húrt, és komoly hátrányba került. Ezután Schlemper vezetett 50 lépésen keresztül, és éppen, mikor leegyszerűsíthette volna a partit hirtelen meghalt. Ebben a partiban az a legtanulságosabb, ahogy Tibor egy előnyös állást végigvitt a győzelemig. Schlemper mindent bevetett, hogy visszahozza a partit. Ilyen nagy tét mellett sokan megremegnének, de Tibor megalkuvás nélkül, mindig a legélesebb variációt választva verte vissza fehér próbálkozásait.


http://gokifu.com

Címkék: történelem európa bajnokság pocsai tibor

A gó bölcsője

2011.07.12. 07:00 | tenuki | Szólj hozzá!

Páran kérdezték, hogy mit ábrázol a szobor a blog fejlécében. A szobor a kelet-kínai Quzhou város melletti Lanke hegyen (烂柯山 Lankeshan) egy taoista szentélyben van. Mellette, egy másik barlangban van a világ legnagyobb gótáblája. Lankeshan a kínai taoizmus egyik szent helye, a legendák szerint ezekben a barlangokban élnek a halhatatlanok. A hegy tele van ősi taoista és buddhista templomokal, a legrégebbi a hatodik századból való. Több forrás szerint ez a környék volt a gó bölcsője az ősi Kínában. 

A gó szentély egy ősi legendának állít emléket. Az egyik legrégebbi írásos említés a góról egy ezeréves taoista történetben maradt fenn. Élt egyszer egy Wang Zhi nevű favágó, aki a Lankeshan egy barlangjában ráakadt a halhatatlan tündérekre, amint éppen góztak. Wang Zhi szerette a gót, és viszonylag ritkán látott halhatatlanokat gózni, így ott maradt pár órát, amíg befejezték a játékot. Mikor indulni készült, látta, hogy a fejszéjének a nyele elkorhadt. Ennek nem tulajdonított komolyabb jelentőséget, de mikor visszaért a falujába furcsán megváltozott minden. Bement a házába, de idegenek jöttek vele szembe. Megijedt, átment a szomszédjához, de ott is csak ismeretlen emberek laktak. Végül a házának lakói elmesélték neki, hogy a dédnagyapjuk egy fiatal favágó volt, aki elment az erdőbe, és sose jött vissza; elég ráérősen góztak a halhatatlanok. 

A lankeshani halhatatlanok gózása népszerű témája a kínai festészetnek, irodalomnak is. Évszázadok óta sokakat érdekelt, hogy hogyan gózhatnak a halhatatlanok, például a pár hónapja közölt egész táblás szeki is egy ilyen fantázia szüleménye. A korhadt fejszenyél a gó egyik szimbólumává vált, kínaiul lanke, japánul ranka koreaiul nanga. A legenda máig az egyik legfontosabb folklórja a távol-keleti góéletnek: a Nemzetközi Gószövetség magazinja a Ranka címet kapta, és 2006 óta Kína egyik legfontosabb versenye a Lanke-Quzhou kupa lett.

A fejlécképet ezért a történetért választottam: a szobron a halhatatlan tündérek góznak. Viszonylag ritkán lépnek, nem csoda, hogy Wang Zhi kissé elkésett. Arra emlékeztetnek, hogy bárki halandó játszhatja ugyan a halhatatlanok játékát, de érdemes figyelnie a fejszéje nyelét, nem indult-e korhadásnak közben.

 

Az írás kínai hivatkozásait Google translate segítségével fordítottam, remélem helyesen.

 

Címkék: kína buddhizmus kultúra történelem halhatatlanok legenda taoizmus lankeshan ranka