Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány


Hír Észak-Koreából: EunByul a világbajnok góprogram

2011.07.05. 07:00 | tenuki | Szólj hozzá!

A góprogramozás egy érdekes kihívás, ahol bármi megtörténhet. Ki hitte volna, hogy 2010-ben a számítógépes világbajnok egy észak(!)-koreai góprogram, aminek az elméleti hátterét egy magyar felfedezés adja?

A számítógépes góprogramok fejlődése új fejezethez ért. Az elmúlt évekig nem volt kérdés sem, hogy a számítógépet egy értelmesebb kezdő pár hónap gyakorlás után meg tudja verni. Az új progamok esetében ez már nem egyértelmű. A sakkprogramok ereje brute force módszeben rejlett: előreszámolták az összes lehetőséget addig, amíg az emberek már nem tudják, és utána ráeresztették az egyszerű állásértékelő algoritmusukat az összes állásra. Ennyi elég is volt egy világbajnok sakkozó ellen. Ehhez képest a gó egy nagy nehézséget rejt: nincsen egyértelmű, könnyen alkalmazható állásértékelő algoritmus. Nem lehet könnyen megmondani olyan fogalmak értékét, mint hatás, mojó, adzsi, csoportok ereje. A 9x9-es pályán ezek az elvont fogalmak csak nagyon lebutítva jelennek meg, így a programok már közel áttörték az emberi olvasást. A 19x19-es tábla esetén a legerősebb programok szintén átlépték már a pszichológiai határt, nagyjából 1 danos szinten játszanak. Viszont ezzel még nincsenek egy súlycsoportban a legerősebb mesterekkel. Bár néhány évvel ezelőtthöz képest látványosat (6-7 követ) erősödtek, még mindig legalább 7-8 kő a különbség a legerősebb mesterek és a programok között. A 19x19-es táblán az áttörés még nagyon messze van.

A legerősebb 9x9-es programok viszont a világ legerősebb mestereivel is egy szinten vannak. Július elején ért véget a világbajnok 9x9-es program és Kim Young Sam 8 danos mester párosmeccse. Az utolsó mérkőzés előtt a számítógép vezetett, így a döntő mérkőzésben a profi mester teljes erőbedobással játszott és a számítógép majd minden kövét megölte. Az összefoglalóból látszik, hogy a gép és az ember küzdelme kiegyenlített volt. Bár talán még mindig az ember az erősebb, de mondhatjuk, hogy a 9-es táblán már megtörtént a számítógépek nagy áttörése.

A számítógépes gó utóbbi években tapasztalt nagy ugrását két magyar kutató, Kocsis Levente és Szepesvári Csaba 2006-os cikke alapozta meg. A cikket felhasználva megjelentek a véletlen, Monte Carlo alapú góprogramok. Ez az algoritmus nagyjából úgy működik, hogy a program véletlen mintát vesz az összes lehetséges lépéshez tartozó véletlenszerű lejátszásokból, és az alapján dönt, hogy melyik lépés véletlen lejátszásai vezettek a legnagyobb arányban győzelemhez. Ehhez persze még hozzátesznek hatalmas dzsoseki adatbázisokat és néhány alapvető taktikai és stratégiai ismeretet (pl. hogy a sarokban kezdjen a program), de a magja az egésznek a véletlen. Vicces volna, ha a gó végtelenségét végül a véletlennek sikerülne legyőzni...

Nagyon sokat kerestem az internetet az észak-koreai programról, de alig találtam róla valami hírt. A Japánban árult program honlapja nem árul el semmi részletet. Az észak-koreai nyilvános oldalak befektetőknek szóló részén (először azt hittem, valami vicc) is megemlítik a számítástechnikai intézetet és a  góprogramot, de nyilván nem adtak semmilyen információt a programozókról. Úgy tűnik, viszont, hogy ez az egyik olyan project, amin a feszült helyzet ellenére együtt dolgozik Észak- és Dél-Korea.

Aki szeretné megnézni, mit tudnak a számítógépek, maga is kipróbálhatja: a KGS gószerveren játszik a japán Zen19 program, aminek a gyors, (15 mp/lépés) partikat játszó verziója, a Zen19D 5 danos minősítést szerzett élő emberek ellen (ez a való életben 2 danos minősítést jelenthet, az internetes minősítések egy kicsit gyengébbek, mint a való életbeliek.) A program egy tudományos kutatás része, de van boltban árult verziója is.A Zen19D infójában ez áll: Zen19 runs on a mini-cluster of 6 pcs (a 6-core Xeon W5680/4 GHz, two 4-core i7 920/3.2 GHz, and three 4-core Core2Quad/3 GHz) connected via a GbE LAN. Tehát ez még messze van a szuperszámítógépek kapacitásától, de jóval fölötte a van egy átlagos asztali gép teljesítményénél. De nézzük, hogyan játszik Zen19D! Az ellenfelek mind azonos minősítésűek Zen19-cel, ezekből a partikból lehet látni a gép igazi erejét.

Azt hinnénk, hogy emberi teljesítmény hullámzó, és a gép az első komoly hibát ki fogja használni. Az első parti ezt a tévhitet oszlatja el. Aki már ismeri a programot, könnyen bele tudja zavani a butaságba. Az első partiban egy 6 danos taiwani góprogramozó játszik a Zen19-cel. Érdekes látni, hogy a gép nagyjából helyesen eltalálja az irányokat, de az alakzatai nagyon csúnyák és sebezhetőek. Fehér ezt könyörtelenül ki is használja.


http://gokifu.com

A második parti a gép győzelme egy 5 danos KGS játékos ellen. Ebből a partiból jól látszik, hogy a gépet agesszív centrum-játékra hangolták a programozók. Valószínűleg ez a leghatásosabb játékstílus ezen a szinten. A gép erős pontja a tenuki, nincsen olyan ézelmi kötődése a tábla adott részeihez, mint az embereknek, minden lépés előtt tiszta fejjel néz végig az egész táblán, mindenhol ugyanolyan erősen keresi a következő lépést. Fehér az elején egy komoly stratégiai hibát vétett, és ezután végigszenvedte a partit. Ez egy totális győzelem a gépnek...


http://gokifu.com

Címkék: robot japán elemzés észak korea monte carlo számítástechnika játszma zen19 kgs számítógép vs ember eunbyul