Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány


Knut hadnagy, az első magyar gós

2011.08.16. 07:00 | tenuki | 2 komment

A magyar gó megalapítójaként általában Erdős Pált szoktuk tisztelni, de az első világ-háborúban volt egy időszak, amikor minden bizonnyal jópár magyar megtanult gózni az Osztrák-Magyar monarchia haditengerészetében.  Az eheti történet főhőse egy fiatal osztrák tiszt, Arthur Jonak von Freyenwald (1880-1918), aki a kínai Tsingtao kikötőjébentanult meg gózni 1914-ben. Az első világháború kitörésekor korvett-kapitányként Pulába (mai Horvátország)  helyezték át és itt rögtön egy góklub szervezésébe fogott.

Mániákusan terjesztette a gót a fiatalabb tisztek körében, és az első világháború vége felé nagyjából a haditengerészet 200 tisztje gózott rendszeresen. Pulában a könyvesboltokban jól fogytak a gókészletek, és a fiumei (ma Rijeka, Horvátország) kikötő tiszti kaszínójában is komoly góélet folyt. Ez minden bizonnyal az akkori Európa legnagyobb góklubja volt (a mai napig a legnagyobb európai góklubot valószínűleg a 30-as években egy náci koncentrációs tábor rabjai hozták létre, de az majd egy másik történet lesz.)

Érdekesek a kapitány levelezései, amit a kor európai gó-úttörőivel folytatott. Második, 1917-es levelében megemlíti egyik tanítványát, Knut hadnagyot, aki a háború előtt mérnökként dolgozott Budapesten. Knut hadnagy azt tervezte, hogy első lépésként a budapesti sakk-klubban gó-bemutatót tart, ezét  levelezésben állt Oscar Korscelttel a gó akkori európai középpontjával, az első német gótankönyv írójával.  Nem tudjuk, mi történt Knut hadnaggyal, túlélte-e az első világháborút. Minden bizonnyal nem, hiszen egyébként valószínűleg hallottunk volna felőle: a kapitány többi tanítványa közül sokan aktívak voltak később a közép-európai góban: Carl Fröschl kapitány volt az osztrák gó háború utáni újjászervezője, Ervin Fink kapitány pedig a második világháború után Jugoszlávia első gó-klubját alapította meg Ljubljanában.

Arthur Jonak megszállottságáról egy érdekes történetet meséltek a bajtársai. Egyszer valahogy kölcsönkapott egy japán gókönyvet. Ez akkor nyilván ritka kincsnek számított, és a kapitány az első betűtől az utolsóig végig akarta élvezni. Az ábrákkal még valahogy elboldogult volna, de szerette volna a szöveget is megérteni. Szolgált a hajóján egy kínai matróz. Magához rendelte, hogy fordítsa le neki a japán könyvet. A kínai megpróbálta elmagyarázni, hogy hiába a ferde szem, a japán meg a kínai az két egész más nyelv. A kapitány erre parancsmegtagadásért bezáratta a szerencsétlen matrózt. Két nap múlva viszont kezében volt a hőn áhított "fordítás".

Arthur Jonak von Freyenwald a háború vége előtt néhány hónappal halt meg Montenegro partjainál egy aknaszedési baleset közben. Ekkor már mindenki érezte a háború végét, a kapitány egyik levelében már arról álmodozott, hogy a háború után hogyan fogja megalapítani az első német és osztrák góklubot (amibe az akkori határok mellett Magyarország is beletartozott volna.) A kapitány halála után nem sokkal a Monarchia a világháborút is elveszítette, a pulai haditengerészet felbomlott és a gósok szétszéledtek a feldarabolódó Közép-Európa megannyi csücskébe. Így ért véget a legnagyobb góklub Európában. Knut hadnagyról többé nem hallottunk, valószínűleg sose tért vissza Budapestre. A pulai haditengerészeti temetőben minden bizonnyal sok jobb sorsra érdemes gós nyugszik. Béke poraikra!

A képek és az információk az osztrák pokspace gós oldalról származnak. A kapitány személyes tárgyai a 2007-es villachi EB-n voltak kiállítva.

Címkék: történelem osztrák magyar monarchia erdős pál arthur jonak von freyenwald knut hadnagy