Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány

Pocsai-Markó jubango 3. mérkőzés

2012.01.12. 12:09 | tenuki | 8 komment

Tegnap lezajlott a Pocsai- Markó jubango 3. mérkőzése. Rita magához tért a rossz kezdés után, és a második és harmadik partiban magabiztos győzelmet aratott. A kérdés az, hogy Péter fel tud-e állni egy ennyire egyoldalú parti után. A következő mérkőzés február vége felé várható. (A képen Go Seigen és Fujisawa Hosai legendás jubangoja látható. további Go Seigen jubango képek itt vannak.)

A mérkőzés rendhagyó módon az SAP céges góklubjában volt. Összesen 10-15 ember volt kíváncsi a mérkőzésre. A KGS közvetítést Seres Juli csinálta, ezért nem volt elemzés a parti közben, én élőben kommentáltam a klubban. A játszma után Péter és Rita szimultánt tartottak a résztvevőknek.

Címkék: japán sap pocsai rita markó péter jubango

A minősítési rendszerről

2012.01.04. 15:38 | tenuki | 6 komment

A napokban elkezdődött egy vita a magyar minősítési rendszerről. A minősítési rendszer olyan, mint az SzMSz: mindenkinek van róla véleménye, és a világvégéig el lehet róla vitatkozni a mindenki számára elfogadható megoldás reménye nélkül. Ugyanazzal az erőfeszítéssel, ami ilyen vitákba megy, hatalmas dolgokat lehetne végbevinni. De sebaj, legalább erről írok most, úgyse írtám már a blogba három hete. (Egyrészt uborkaszezon van, másrészt meg lusta disznó vagyok, azért).

Kezdjük az elején

A mai minősítési rendszer alapját a Honinbo iskolában fejlesztette ki Honinbo Dosaku a 17. században. Persze ez az ötlet is Kínából ered, egy 3. századi  Klasszikus művészetek című könyvből. Ez a könyv egy 9 fokú skálát ad meg a gótudás mérésére. Ha jól tudom, akkor ez az eredete a mai profi minősítéseknek is. (A p így a ping rövidítése, az, hogy "professional" is p-vel kezdődik, az egy véletlen egybeesés.)

A Honinbo iskola minősítéseiből csak a 2 danos és afölötti minősítéseknek volt igazi értelme, 1 danos minősítések árusítása a góiskolák egyik fő bevételi forrása volt. 1 dan fölött viszont az előrehaladás nagyon szigorú szabályok szerint ment. Általában mesterek ajánlásával lehetett följebb lépni, a magas danos minősítést pedig csak párosmérkőzéseken lehetett megszerezni. Nem igazán volt ennek leírt módja az Edó kori Japánban, a régi idők hagyományai és a kortárs mesterek tekintélye döntöttek vitás kérdésekben. 9 dant csak nagyon ritkán adtak ki, ez olyankor esett meg, amikor valaki egyértelműen legyőzte minden kortársát. Japánban 300 év alatt 10 mester érte el a 9 danos minősítést, a 8 dant is csak 16. Gyakran volt olyan időszak, amikor a legmagasabban minősített mester 7 danos volt.

A mai minősítési rendszerek

Japánban a 20. században jöttek rá, hogy a mesterek szintje alatt is van élet, és komoly igény van arra, hogy itt is legyen egy szintmérő. A kyu a 19. század végén jelent meg a dzsúdóban és a kendóban. A kyu minősítések eredetileg 10-ről indultak, és 1-ig tartottak, ezek szigorúan tanuló minősítések voltak, de a kyu-nak nincsenek olyan hagyományos határai, mint a ping-nek. Amikor én kezdtem gózni, akkor "hagyományosan" 35 kyuról indultak a kezdők Magyarországon. Aztán ez a "hagyomány" többször változott azóta.

A kyu és a dan minősítéseket először a kendó-ban standardizálták a 20.század elején. A góban az amatőr minősítések úgy lettek kialakítva, hogy a különbségük ideális esetben megadja az előnyköveket két játékos között. Az amatőr dan minősítések kicsit furcsán kerültek a rendszerbe, a Nihon Ki-In kezdte el osztani őket, és ez máig a japán gószövetség egyik legfontosabb bevételi forrása. Ez persze ahhoz vezetett, hogy a japán amatőr minősítéseket állandó infláció jellemzi.

Az utolsó pont, amit édemes ismerni a minősítési rendszerről, az a sakkból átemelt Élő-pont rendszer.  Az Európai Gószövetség (EGF) a 2000-es évek elején választotta ki a rengeteg európai minősítési rendszer közül a matematikailag legstabilabbnak ítélt cseh pontrendszert. Az EGF pontrendszert 20 kyutól indul, és azzal a definícióval él, hogy az európai 7 dan (2650 pont) a professzionális 1 dannak felel meg (azaz 1p = 7d): így 20 kyutól egészen a világranglista csúcsáig számon tartja a versenyzőket. Kínában és Koreában is Élő-pont alapján tartják nyilván a játékosokat, de annak a pontszámnak nincsen semmilyen következménye sem a versenyekre sem a minősítésekre nézve. Az EGF pontokhoz egyenlőre csak ajánlott minősítések kapcsolódnak, azt általában a tagországok szabják meg, hogy milyen minősítési szabályok, ponthatárok kapcsolódnak az EGF Élő-pontokhoz, de az EGF erőteljesen támogatja, hogy a nagyobb versenyeken az EGF Élő-pontok alapján menjen a nevezés.

Szerintem...

Szerintem az a jó minősítési rendszer, ami a (1) gó hagyományainak és az (2) internet által megváltozott körülményeknek és (3) az európai szokásoknak egyaránt megfelel.

1, Ahogy a tudományos minősítéseket sem szokták elvenni, úgy a gós minősítések hagyományába sem fér ez bele. A távol-keleti minősítések egyik alapelve, hogy mindenki neve mellett csak a legjobb elért minősítése állhat (ez a minősítése). Szerintem ezt érdemes betartani Magyarországon is. A versenyeken a csoportbesorolás viszont mehet Élő-pont alapján, sőt, az ideális az volna, ha csak az éppen aktuális Élő-pont számítana, nem a minősítés, mert akkor kettőhatvány létszámú MacMahon csoportokat lehet alkotni. Ez jól kitalált számokkal a segédpontok teljes kiváltásához is vezethet.

2, Szerintem a legkomolyabb probléma az, hogy a minősítési rendszerek régi képződmények, amiket teljesen új kihívás elé állított az internet. Nagyon gyakori az, hogy az egész mezőny erősödik, de egymáshoz képest a relatív helyzet nem változik. Ez a régi játékosoknak és a feltörekvő újaknak is frusztráló élmény. A régi játékosokat elkedvetleníti, hiszen úgy tűnik, mintha visszafelé fejlődnének, pedig csak egyhelyben állnak. A régiek közül ezért sokan abbahagyják, így az újaknak nincs honnan pontokat szereznie, és ez egyre jobban besűríti a mezőnyt. Emlékeim szerint az 1-5 kyu-s mezőny 10 éve kb. 2 kővel gyengébb volt, mint ma. Ez a probléma persze egész Európában jelentkezik, és erre kellene egy okos megoldást kitalálni.

A minősítési bizottság (közgyűlés által elvetett) javaslata ebből a szempontból jó irányba mutatott, de szerintem ezt jobban ki kellett volna találniuk.

3, Szerintem semmi szükség külön magyar minősítési rendszerre 20 kyu felett. Egyre több európai ország veszi át az EGF pontrendszert, Közép-Európában talán már csak Magyarország ragaszkodik a saját minősítési rendszeréhez. Azon lehet gondolkozni, hogy maradjon-e a kezdőknek egy speciális minősítési rendszer 20 és 30 kyu között. (Szerintem igen, maradjon).

Az átállásnak meglenne továbbá az az előnye is, hogy innentől a minősítési rendszer problémájára fordított energiákat végre valami produktív, hasznos célra is lehetne fordítani...

Címkék: vita minősítés mgsz

Pocsai Rita magyar bajnok

2011.12.20. 13:25 | tenuki | 1 komment

Pocsai Rita újra bizonyította, hogy nem lehet kizökkenteni a nyugalmából, és rossz állásokban sem kezd el kapkodni. A döntő parti a negyedik fordulóban volt. Ez volt talán a legtanulságosabb partim az idén: Ritának semmit sem kellett tennie a győzelemért, egyszerűen csak hagyta, hogy megverjem magamat. Elsőre talán úgy tűnhet, mintha lebecsülném Rita teljesítményét, pedig egyáltalán nem erről van szó.

Általában nagyon fájdalmas egy olyan partit elveszíteni, ahol az elejétől fogva jól álltunk. Nekem iyenkor akár napokig folyamatosan a sok elszalasztott lehetőség pereg a szemem előtt. Be kellett látom, hogy ebben a partiban elvesztettem a hidegvéremet, gyorsan akartam nyerni, ezért viszont látványosabbnál látványosabb luftokat ütöttem.

Nagyon sokáig tartott, amíg megbékéltem az eredménnyel. Én általában akkor szoktam elfogadni a vereségeimet, amikor megtalálom mögötte az emberi tanulságot. Ez akár napokig is eltarthat, ennek a partinak a tanulsága például két nappal később esett le. És már megint a Tao Te King segített. 

69.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.

Számomra ez az idei év tanulsága. Végül jöjjön a parti, utána rövid kommentárral. Remélem, ha megnézitek, akkor megértitek, hogy miért illik rá ez a kis vers, és miért elképesztő teljesítmény Rita megingathatatlan nyugalma.

20: C3 jobb volna.

49: fekete átvette az irányítást.

50: overplay: H5 a vitál pont.

74: fehér kimenekült, de a parti még mindig feketével jó. A kérdés, hogy a centumban mire számíthat fekete.

79: túl korai, nincs rá szükség.

86: fekete nem nyert sokat ezzel az akcióval.

100: Rita nyugodtan játszik, vár az esélyre.

111: látványos tesuji, de megint túl korai. Lokálisan B16 is jobb lett volna.

124-ig fekete megint semmit sem ért el. Jobb lett volna talán kózni. Úgy gondoltam, hogy vezetek, ami igaz is volt, de túlbecsültem az állást.

131: nagyon kicsi J14 nagyobb: ha azt választja fekete, akkor 10 ponttal vezet a táblán és nem marad hely bonyolítani.

145: fekete csak 8 pontot csinált a centrumban, a parti most nagyon szoros.

161: a vesztő lépés. T16 az egyetlen lépés, amivel még fekete vezet 0,5 - 1,5 ponttal. A reverse-szente 5 pont nagyon nagy.

163: még mindig azt hittem, hogy vezetek, különben biztos kózni kezdtem volna már most.

180: most vettem észre, hogy kicsit ugyan, de rosszul állok: fehér észrevétlenül és visszafordíthatatlanul átvette a vezetést...

197: fekete nem tudja megnyerni a kót, így veszít pár pontot, de mindegy is már, fehér végül a komival nyert.

 

 

Címkék: verseny tao te king pocsai rita mérő csaba

Milyen erős az európai gó? 3. rész

2011.12.13. 05:00 | tenuki | 1 komment

Tizenkét éve, mikor kimentem Japánba inseinek nem volt még internet. Azaz persze, hogy volt, csak még nagy I-vel írták. Közhely azt mondani, hogy azok más idők voltak, de akkor tényleg nem volt más esély erősnek lenni a góban, mint a Távol-Keleten tanulni. Egyszerűen nem volt ellenfél. Alig voltak könyvek. Nem voltak tanárok. Ehhez képest tényleg nagyot változott a világ. A gószervereken minden szinten található ellenfél, ha nem is a KGS-en, a Tygemen biztosan el lehet jutni 9 danos ellenfelekig is. Angol nyelvű játszma-adatbázisból legalább hármat ismerek, tanárokat pedig minden szinten lehet találni a KGS-en is. Ma már csak motiváció, erőfeszítés és tehetség kédése, hogy ki meddig jut a góban, nincsenek olyan fizikai akadályok, mint egy évtizede.

Az európai gó eljutott egy olyan szintre, ahol már önjáróvá tud válni, és szerintem csak idő kérdése, hogy létrejöjjenek a feltételei annak, hogy kinevelődjön az európai gó új, világszínvonalú generációja. Az európai élvonalból már ma is sokan vannak, akik sohasem tanultak hosszabb ideig a Távol-Keleten. Közülük a legerősebbek Artem Kachanovsky, Cornel Burzo, Tomas Debarre, Jan Hora, Jan Simara, Lisy Pavol, Nikola Mitic mind nagyon magas szintre értek önálló tanulással. Ezekkel a tisztán európai nevelésű versenyzőkkel játszva általában azt érzem, hogy nekem a 3 év Japán tanulás után talán egy kicsit biztosabbak az alapjaim, nekik viszont több a kreativitásuk: rólam az kint le lett nyesegetve. Másként fogalmazva: én kisebb eséllyel hibázom el az alaplépéseket, ők viszont nagyobb eséllyel találják meg a kivételeket. Azt hiszem, valószínűleg az övék az eredeti európai stílus, néha kicsit irígykedek is rájuk, hogy ők minden külső behatás nélkül tudták a saját játékukat kifejleszteni.

Mikor kimentem Japánban sokkal magasabb szint kellett ahhoz, hogy valaki a Távol-Keleten tanuljon, mint ma, én friss 6 danos volotam, mikor végül esélyt kaptam. A mesterem nagyon megválogatta a tanítványait, nekem két évet kellett várnom, míg végül elfogadott tanítványnak, de utólag belegondolva talán így is 2-3 évvel korábban mentem ki, mint hogy készen álltam volna rá. Ma már szinte csak pénz kérdése, ha valaki egy góiskolában szeretne tanulni, 20 kyus játékerő sem akadály. Szerintem 5-6 dan alatt nem sok értelme van kimenni Ázsiába tanulni, ezt a szintet, sőt, sokkal magasabbat is el lehet érni Európában. Azokkal, akik egy időt kint tanultak Ázsiában gyakran előfordul, hogy teljesen összezavarodnak és hosszú időre elveszítik az önbizalmukat és tisztánlátásukat a gótáblán. Nekem legalább egy évembe telt, amíg magamhoz tértem, miután hazajöttem Japánból, volt, akinek soha sem sikerült újra megtalálni a gót. Ez a veszélye annak, ha valaki túl korán próbál szerencsét a Távol-Keleten.

A távol-keleti és európai tanulás egyik nagyon érdekes próbája a szerb testvérpár, Dusan és Nikola Mitic története. Mikor Dusan két éve kiment Koreába legalább két kővel erősebb volt az öccsénél, miután egy év múlva visszatért a különbség  egy követ csökkent: Nikola fél követ erősödött, Dusan fél követ gyengült. Idén az EB-n játszottak egy partit, ezt Dusan nyerte fölényesen. Dusan idén szeptemberben megint kiment Koreába, Nikola pedig megint itthon maradt és passzívra tette magát az egyetemen, hogy a következő évet a gónak szentelje. Remélem, hogy Dusan most eredményesebben fog tanulni Koreában és letisztulnak neki a dolgok. Nikola mindenesetre októberben a magyar nagydíjon lenyűgöző győzelmet aratott a 7 danos koreai Kang Kyounang ellen. A jövő évi EB-n minden bizonnyal megint találkozik majd a két testvér, és ez egy újabb érdekes állomása lesz a párharcuknak.

Milyen erős az európai gó? 2. rész

2011.12.06. 05:00 | tenuki | 2 komment

Az európai gó erejéről szóló cikksorozat második részében bemutatom azt a partit, ami a saját képességeimen keresztül talán jól demonstrálja az európai gó szinvonalát.

3 kőből játszottam a világ egyik éljátékosával, és elég meggyőzően nyertem. Hogy a 3 kő sok, vagy kevés, mindenki döntse el magának. Én úgy gondolom, hogy a Távol-Keleten 4000 évig tartott, mire elérték a mai színvonalat, Magyarországon 50 év alatt eddig jutottunk. Szerintem nincs miért szégyenkezni...

Bár idén elég jó eredményeim voltak több verenyt is nyertem, nem volt sokszor olyan, hogy elégedett voltam a játékommal, úgy érzem, hogy inkább szerencsém volt, mint jó formám. Ez volt idén az egyetlen parti, ahol úgy gondolom, hogy jól játszottam. A marosvásárhelyi Shusaku kupára évek óta meg vannak hívva kínai éljátékosok, akik fél órás, előnyadásos partikat játszanak az európai élmezőnnyel. A 2010-es évadban nagyon lemosták Európát, ezért idén nagyon komolyan vettem ezt a játszmát. Reggel ittam ugyan néhány pálinkát (ezt a Shusaku kupán nem lehet megúszni.) de utána egész nap az esti mérkőzésre készültem lelkileg. Úgy voltam vele, hogy számomra ez a játszma fontosabb, mint maga az egész verseny, ami másnap kezdődik. A felvezető kép az EuroGoTV oldaláról származik, Judith van Dam készítette, talán látszik rajta, hogy mennyire fontos volt számomra ez a játszma.

Az ellenfelem nem akárki volt: Wang Yao a kínai fiatal generáció egyik nagy reménysége, pár hónappal azelőtt Lee Chang Ho-t verte meg az LG kupa harmadik fordulójában! Ez a parti azt mutatta, hogy a 3 kő túl sok volt, legalább 25 ponttal vezettem, mikor Wang mester feladta. Másnap Balogh Pál 2 kőből 2 ponttal megverte Niu Yutan-t, szóval ezek a játszmák azt bizonyítják, hogy a különbség valahol 2 és 3 kő között lehet egy európai éljátékos és a világ élvonala között.

Milyen erős az európai gó? 1. rész

2011.11.29. 05:00 | tenuki | 6 komment

Sokat gondolkoztam mostanában azon, hogy milyen erős lehet az európai gó. Egy több részes sorozatban próbálom körüljárni ezt a kérdést az elkövetkező hónapokban. Az első részben a gó és a sakk élmezőnyét összehasonlítva, a két játék különbségein keresztül próbálom megérteni az európai éljátékosok erejét.

Unokatestvérem, Antal Gergely nemzetközi sakk nagymester, a magyar ranglistán 26. helyen áll. Családi összejöveteleken gyakran szóba kerül  a versenyzés, a gó és a sakk különbségei és hasonlóságai. Érdekes látni, hogy, bár két egészen más műfajban nyomulunk, a tapasztalataink, főleg a  versenyzés pszichológiai tanulságairól eléggé hasonlók. Vannak persze alapvető különbségek, például a sakkban a gyakori döntetlenek a verseny állásának függvényében alapvetően más stratégiákat írnak elő feketével, és fehérrel. (Ebben a témában van egy érdekes cikk Lékó Péterről a 2011-es sakk EB döntetleneit boncolgatva) A döntetlen felajánlása egy olyan pszichológiai döntéshelyzet, ami egyszerűen ismeretlen egy gós számára.

Gergővel sokat beszéltünk a tanulásról, és arról, hogy milyen mélységek vannak a két játékban. A sakkban a megnyitási felkészülés, és az ellenfél stílusához illő megnyitás kiválasztása alap mindenkinek, aki egy kicsit is komolyan veszi a versenyzést. A góban viszont a begyakorolt megnyitásoknak nem az ellenfélhez, hanem a saját játékunkhoz kell inkább illenie.  Vannak persze a góban trükklépések, speciális csapdák, de ezeket nagyon ritkán lehet csak elsütni. A góban a megnyitásokat, josekiket sokkal inkább stílusgyakorlatként érdemes felfogni, mint egy követendő, kijelölt útnak, az ellenfélre pedig szinte lehetetlen hatékonyan felkészülni. A középjáték a sakkban a folyamatos olvasásról, míg a góban flexibilis, állandóan változó tervek kialakításáról szól. A végjáték sakkban nagyon gyakran előre el van döntve, a góban viszont itt van a legnagyobb szerepe a pontos olvasásnak. Így elég nehéz összehasonlítani a két játékban elért szintet, alapvetően különbözik a gó és a sakk természete, töténete.

Végül arra jutottunk, hogy alulól, egy kezdő felől nézve nagyjából ugyolyan magasra juthatunk, ugyanolyan komplex stratégiai és biztos technikai háttérrel játszunk. A piramis csúcsához viszont ő egyértelműen közelebb áll sakkban, mint én góban. Ő, ha a világbajnokkal játszik, és a döntetlen a célja, akkor világossal ezt jó eséllyel tudná hozni, (főleg, ha az ellenfélnek is elég ez az eredmény) és sötéttel is volna esélye ezt elérni. Én nem tudok hasonlóan látványos eredményt felmutatni góban. Ez valószínűleg azért van, mert a gó mélyebb játék abban az értelemben, hogy sokkal nagyobb az út a kezdőtől a világbajnokig. Erről a gondolatról bővebben Mérő László Észjárások című könyvében lehet olvasni. Nagyjából arról van szó, hogy a góban több klasszis van, mint a sakkban. (Egy klasszis különbség - definíció szerint - azt jelenti, hogy a jobb játékos 60% valószínűséggel nyer a gyengébb ellen.)

A góban a döntetlenek hiánya miatt nagy átlagban sokkal kiszámíthatóbb a papírforma, mint a sakkban, viszont jóval nagyobb a szórás két nagyjából hasonló erősségű játékos között. Nekem például sose sikerült igazán megszoknom Balogh Pál stílusát, szörnyű eredményeim vannak ellene, de vannak olyanok, mint például Pavol Lisy, aki többször megverte már Pált, de nem tudott még partit fogni ellenem. A góban az egyéni stíluskülönbségek és a pszichológiai gátak nagyon erősek tudnak lenni. Go Seigen a jubangokról azt mondta egyszer, hogy egy hosszú párosmérkőzésen (és 10 játszma a góban már hosszúnak számít!) általában kinyílik egy olló, ami sokkal drámaibb különbséget okoz, mint ami a játékosok valós erőkülönbségéből adódna. Ehhez képest a sakkban sokkal kiegyenlítettebbek szoktak lenni a párosmérkőzések, például Kaszparov és Karpov 1985-ös legendás világbajnoki párosmeccsére sokan úgy emlékeznek, hogy Kaszparov lemosta Karpovot, pedig a végeredmény egy 12-12-es döntetlen után 13-11 volt csak Kaszparov javára, és a címvédések is mind nagyon szorosak voltak.

A sakkot és a gót összahasonlítani olyasmi lehet, mint a 100 méteres sprintet és a maratont. 100 méteren egy tizedmásodperc már hatalmas különbség, a maratonban még egy perces különbség is szorosnak számít. A góban ritkábbak a meglepetések, és a kisebb tudásbeli különbségek is nagyobbnak tűnnek a sakkhoz képest. Talán ez az egyik oka annak, hogy az európai gó eredményeit és erejét gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni. 

A jövő héten egy saját élményemet szeretném bemutatni, ami nagyjából segített elhelyezni saját magamat a gó piramisában. A következő részekben szeretnék írni az európai profikról, inseikről és azokról, akik sose tanultak a Távol-Keleten és Európában lettek erősek. Ennek kapcsán utánamennék annak, hogy létezik-e európai stílus, mik a gyengeségeink, erősségeink. Szintén egy érdekes téma az Európában élő profi erősségű koreai ex-inseik eredményei az Európaiak (főleg Balogh Pál) ellen. Megpróbálom egyszer megérteni az Aguillar-csodát is. Sokat gondolkoztam még az európai hivatásos gó esélyeiről, erről is szeretnék írni valamikor. A témák még nem véglegesek, csak az, hogy az elkövetkező pár hónapnak ez lesz a központi témája a blogon.

Címkék: kína európa sakk játszma mérő csaba antal gergely

Gókarácsony - 2011. december 17-18.

2011.11.27. 22:55 | icsoti | Szólj hozzá!

A Magyar Gószövetség kétnapos rendezvénysorozatot tart 2011. december 17-18-án a Baár-Madas Református Gimnáziumban (1022 Budapest, Lorántffy Zs. u. 3.)


2011. december 17-18-án kerül megrendezésre a Magyar Bajnoki Döntő. A verseny lebonyolítására a hagyományokhoz híven danos és kyus kategóriában 6-6 fős mezőnnyel, körmérkőzéses rendszerben kerül sor.

A verseny második napján 2011. december 18-án két kísérő versenyre is sor kerül.

Az. 5. Nosztalgia Kupa előnyadásos góversenyre várunk minden régi és aktív gójátékost, valmint olyan új játékosokat is, akik eddig csak online oldalkon mérték össze tudásukat.
Reméljük, hogy a régi játékosok közül sokan eljönnek egy kis nosztalgiázásra.

A Magyar Gyermek Gó Nagydíj idei első állomására a kezdő, a játékkal még csak ismerkedő gyerekeket várjuk. Szeretnénk lehetőséget biztosítani számukra, hogy megismerkedjenek az éljátékosokkal valamint  egy igazi verseny hangulatával.

Vasárnap 17 órakor együtt köszöntjük a bajnokokat, a Nosztalgia Kupa és a Gyermek Verseny győzteseit, valamint az idén nemzetközi sikereket elért versenyzőinket és az új magyar danos mestert is.

A rendezvény zárásaként sor kerül a már hagyományos danos-kyus szimultánra is.

A versenyekre már lehet nevezni a honlapon a versenyek menüpontnál.

Mindenkit szeretettel várunk!

Magyar Gószövetség
 

Pocsai Rita megvert egy 7 danos koreait

2011.11.15. 05:00 | tenuki | Szólj hozzá!

A hétvégén a magyar nyílt bajnokság első fordulójában Pocsai Rita a koreai Kang Kyougnangot verte meg.A játszmában Rita nagyon merészen játszott, rögtön az elején elhúzott területben, de egy csoportot gyengén hagyott. Ezután a játszma arról szólt, hogy Kang hogyan tudja megtámadni ezt a csoportot. Bár voltak furcsa lépései, a játszma végül Rita teljes győzelmével végződött. Következzen a parti elemzése.

Halottak napi feladványok megoldása

2011.11.08. 05:00 | tenuki | 2 komment

A feladványok megoldása.

1, Az első ötlet mindig a tenuki

Fekete lép és megél.

 

 

 

 

 

 

 

 Az emberek általában egy pár percet olvasnak, aztán megunják, mégiscsak milyen egyszerű ez a feladvány. Az első próba az esetek 90%-ában ez az ábra. Fehér 6 után fekete nem tudja bekötni a két követ, így meghal.

 

 

 

Második próba: 4 után fekete kóval él. Ez nem elég, kó nélkül kéne megélni.

 

 

 

 

 

Itt már egy kicsit elkeserednek a próbálkozók, jön a harmadik lehetőség. Ugyanaz a végállás, mint az elsőnél, fekete meghal.

 

 

 

 

 

Az utolsó próba hal meg a legegyszerűbben.

 

 

 

 

 

De álljunk csak meg egy pillanatra! Ebben az állásban mi történik, ha fekete...

 

 

 

 

... tenukizik?

Fehér sem tudja elvenni a két szemet!

Ez talán ez egyik legfurcsább szeki alakzat, amit ismerek. A tanulság egyértelmű. Ezt a gondolati ugrást valamiért nagyon nehéz meglépni éles helyzetben...

 

 

2: Az 1-2-3 szabály. A felesleges lépések mindig rosszak, ezért minden lépésről nézd meg, hogy tényleg szükséges-e meglépni.

 

 

 Fehér lép.

 

 

 

 

 

 A vulgáris gondolat ez. Fekete 10-ig fehér semmit sem ért el.

 

 

 

 

A teszudzsi fehér 1. lépése az A-B lépéscsere nélkül. Ez pontosan az 1-2-3 szabály. A teszudzsit elrontja a felesleges lépéscsere.

 

 

 

 

 Fehér 7- kiköti a csoportot, így teljesen sikerült szétrombolni fekete területét.

 

 

 

3, Nem tudom mi a tanulság itt. Ez inkább csak egy vicc.

Ez nem egy szokványos feladvány: fekete lépett utoljára, és ez az állás jött ki. Így fehér A megöli feketét. Fekete utolsó lépése ezért rossz volt, mert megélhetett volna. Mi volt az utolsó fekete lépés, és mit kellett volna lépnie feketének helyette, hogy megéljen?

 

 

 Fekete 1 a megoldás. Nagyon sok időbe telik, amíg rájönnek az emberek, hogy az eredeti állásban ott volt a két fehér kő is...

 

 

 

 4, Türelem rózsát terem

Ez egy igazán nehéz feladvány, ha a kedvenc feladványomról kérdeznek, mindig ez ugrik be elsőre. Fehér lép és megöli feketét.

 

 

 

 

 Ez az előkészítő lépés általában mindenkinek meg szokott lenni. De a következő lépés már nem...

 

 

 

 

 

 Mi lehet türelmesebb ennél a lépésnél? Hát a folytatás!

 

 

 

 

 Ezután fekete az élethiány miatt nem tud megélni.

 Ez az egyetlen módja annak, hogy megöljük feketét. Nekem ez az egyik kedvenc feladványom.

 

 

 

Végül jöjjön egy klasszikus: az örök élet alakzata (angolul ethernal life, japánul 長生 (chōsei)). Fehér lép, mi történik?

 

 

 1 megakadályozza a me ari me nashi alakzatot. (ezt magyarra úgy fordítanám, hogy vakok közt a félszemű a király.)

2 pedig megakadályozza fehér második szemét.

 

 

 3 megakadályozza, hogy fekete nakade csoportot hozzon létre. Ez a lépés önatari, szóval fekete leveszi 4-et.

 

 

 Fehér visszavesz...

 

 

 

...és visszajutottunk a kiinduló álláshoz. Így ezután akár a végtelenségig folytatódhatna az oda-vissza ütögetés. A japán szabályok szerint ez az állás érvénytelen játszmát eredményez, újra kell játszani. Utánanéztem, azért többször előfordult már ez az állás, egy példa itt.

 

 

 

 

 

 

 

Élet-halál feladványok Halottak napjára

2011.11.01. 05:00 | tenuki | Szólj hozzá!

Azokat a feladványokat szeretem, amikben az olvasáson túl is van valami tanulság. Akkor érzem úgy, hogy megérte a fáradozás, az olvasás, ha volt a feladványban egy olyan ötlet, kis megvilágosodás, ami túlmutat magán a feladványon. Ilyen volt például az a feladvány, ami a gó és a tao címen volt a blogban. A következő feladványok nekem mind kis megvilágosodások voltak. Megfejtések jövő kedden!

Fekete lép és megél. Ez a feladvány elsőre nagyon egyszerűnek tűnik, csak négy lépéslehetőség van. Ennek ellenére nagyon nehéz megtalálni a megoldást. Mikor Japánban voltam, akkor nagyon erős inseik több órán keresztül nem tudták megfejteni. Van benne egy olyan csavar, ami nagyon megnehezíti a tisztán látást.

Segítség: az első ötlet mindig a ...

 

Ez az állás most hétvégén, a brüsszeli versenyen jött elő egy barátságos partiban. Fehér lép, hogyan tudja a legnagyobb pusztítást véghezvinni a fekete területben?

Segítség: ismered az 1-2-3 szabályt? (Ha nem, akkor nézd meg az elvet Catalin honlapján!)

 

Ez nem egy szokványos feladvány: fekete lépett utoljára, és ez az állás jött ki. Így fehér A megöli feketét. Fekete utolsó lépése ezért rossz volt, mert megélhetett volna. Mi volt az utolsó fekete lépés, és mit kellett volna lépnie feketének helyette, hogy megéljen?

 

 

Ez egy igazán nehéz feladvány, ha a kedvenc feladványomról kérdeznek, mindig ez ugrik be elsőre. Fehér lép és megöli feketét.

Segítség: türelem rózsát terem a gó alapja.

 

 

 

Végül jöjjön egy klasszikus: az örök élet alakzata (angolul ethernal life, japánul 長生 (chōsei)). Fehér lép, mi történik? Hasonló állás eddig ha jól tudom, akkor egyszer jött ki valódi partiban, ritkább, mint a tripla kó...

süti beállítások módosítása