Az első hat lépés

HTML Online Editor Sample

Ha okos vagy és van öt perced, tanulj meg gózni!

Ha kipróbálnád magad, játssz a  számítógéppel!

Ha már megvered a számítógépet, irány a KGS!

Ha a KGS-en nyerni szeretnél, akkor itt a helyed!

Ha élőben szeretnél gózni, keress edzőpartnert!

Ha azt hiszed, tudsz gózni, nézz el egy versenyre!

Gójáték a Facebookon

Képek

Feladvány

Sung Hwa Hong: First kyu

2011.08.23. 07:00 | tenuki | 2 komment

"Hadd meséljek el egy történetet. Egy régi történetet, egy igaz történetet. Tudsz gózni? Tudsz? 1 kyus vagy? Tényleg? Indultál profi minősítő versenyen? Nem? Nos, akkor nem, ismétlem nem vagy 1 kyu! Tudom, tudom. Manapság sok gyenge játékos is 1 kyunak mondja magát. De ez a történet nem őróluk szól. Ez a történet az igazi 1 kyusokról szól. 

Van egy ember, egy kis cigaretta üzletet vezet a Niagara vízesés mellett. A neve Shin. Esős napokon a vízesésre meredve valami ilyesmit mormol magában: 'Most biztos bangnekit játszanak valahol...' Van fogalmad róla, miről beszél? Ha nem, akkor figyelj, mit mesélek. Csak néhányan ismerik ezt a történetet. Figyelj jól!"

Így kezdődik a regény.  A történet főhőse Wook, egy koreai fiú, aki megismerkedik a góval, és megpróbál profi lenni. Ez a történet abban az időben játszódik, amikor Koreában a gó még nem volt olyan magasan elismert, mint ma. A történet azokat a küzdelmeket meséli el, amit egy szolíd polgári környezetből jött gyereknek ki kellett állnia a múlt század közepén Koreában, ha úgy döntött, hogy a gósok bizonytalan életét választja. Wook persze nem tudhatta,mi vár rá, egyszerűen elkapta a gépszíj, magával rántotta a gó feneketlen mélysége. Láthatjuk, ahogy Wook egyre mélyebbre csúszik a hagyományos Koreai társadalom értékei szerint, miközben nagyon magasra kerül a góban. Mivel Wook kikerül a szokásos polgári értékek közül, ezért a családja nem támogatja többé, magának kell megállni a helyét a világban. Ez a korabeli Koreában nem volt sokkal könnyebb, mint a mai Magyarországon...

Különösen az a rész izgalmas, ami a bangneki mérkőzést írja le. A bangneki a gó hagyományosan Koreában űzött "szerencsejáték" verziója. Pénzben játsszák, és az a lényege, hogy az erősebb játékos egy éjszaka alatt minél több pénzt gomboljon le a gyengébbről. Egy profi tanulóknak ez volt az egyetlen lehetősége arra, hogy jelentősebb bevételhez jusson a tanulóévei alatt. A mérkőzés minden szempontból drámai: az ellenfél azt hiszi, hogy nagyon erősen játszik, ő a gó (vagy baduk) tudásának illúzióit teszi kockára a meccsben. Wook pedig tudja, hogy milyen gyenge, viszont ő a megélhetését kockáztatja.  Ebben a részben jól le van írva az egész mérkőzés pszichológiája, ahogy az erősebb játékos átveszi az uralmat a gyengébb fölött és végül egy éjszaka alatt megmutatja neki a valódi helyét a góban.

Nem tudok igazi ajánlót írni erről a könyvről: ritkán olvastam olyan könyvet, amiről tudtam, éreztem: az első szavától az utolsóig igaz. Egy dolog biztos: aki írta, az egy nagyon erős gós volt, és az életét mesélte el benne. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki azon gondolkozik, hogy akarjon-e igazán erős gós lenni.

 

Címkék: ajánló könyv kultúra korea sun hwa hong insei

Első Budakeszi Családi "Góverseny"

2011.08.22. 23:02 | icsoti | Szólj hozzá!

Augusztus 21-én vasárnap került megrendezésre az Első Családi "Góverseny" Budakeszin.

Akik régóta járnak góversenyre, azok tudják, hogy nagyon sok család (apa, anya, gyerekek) jár együtt játszani, versenyezni. Sokszor ültem már asztalhoz én is a fiammal, mint két ellenfél, küzdöttünk egymással néhány apró pontért. De arra eddig nem volt lehetőség, hogy együtt játszunk, együtt küzdjünk valami közös célért. Innen jött az ötlet, hogy rendezni kell egy olyan (csapat)versenyt, ahol a családtagok alkotnak egy-egy csapatot, és a családok egymás ellen játszanak, küzdenek.

Mivel augusztus 20-a környékén Budakeszin immár tizenhetedik alkalommal rendezték meg a "családi napok" fesztivált, Albival úgy döntöttünk, ehhez a rendezvényhez kapcsolódva egy kicsit próbáljuk népszerűsíteni is a játékot.

A versenyre 10 család nevezett. Itt voltak Záhonyiék (a kockanadrág csapat) és Bőviz Laciék Székesfehérvárról, akik nélkül az elmúlt 5-6 évben talán nem is rendeztek góverseny Magyarországon. Kuriózumként a Barcza egyesület tagjai közül ezúttal három család is nevezett, Ádám Gyuriék, Katona Csabáék, és még új versenyzőknek számító Matolcsiék is. Szintén új versenyzőknek számítanak Tábori Leviék, akik Csongrádról érkeztek, velük eddig inkább csak a KGS-en játszhattunk. Régóta nem láttuk már a Rapai gyerekeket és a Búzás családot sem, most ők is itt voltak, valamit házigazdaként Albiék és Csótiék. 

A családok összetételéből adódóan 2-3 fős csapatok játszottak egymással. A kissé rövid gondolkodási idő, valamint a Budakeszi Családi Fesztivál egyéb programjai nem tették lehetővé, hogy komoly, minőségi partik alakuljanak ki. Néha a szabályok is egy kicsit rugalmasak voltak, volt aki adott még némi gondolkodási időt ellenfelének, amikor már lejárt volna az idő és az előnyadásnál sem voltak mindíg élesek a határok. Sajnos az idő szorítása csak három fordulót engedélyezett a versenyzőknek. Éppen ezért a verseny eredményhírdetése is csak jelképesnek tekinthető, de azt gondolom, hogy itt most nem is az eredmény volt a lényeg.

A Családi Fesztiválhoz kapcsolódva az Agyar SE a főző versenyen is részt vett, igaz mi csak szerettünk volna kedveskedni a gósoknak egy bográcsozással. A sok "versenynek" persze némi kapkodás lett a vége, talán egy kicsit sós lett a pörkölt is, de elfogyott az összes ami mindíg jól esik a szakácsnak. :-) 

Mindent összevetve játszottunk egy jót, együtt voltak a családok, jó volt a hangulat. 

Jövőre ismét várunk mindenkit, azokat is, akik az idén nem tudtak eljönni. Várjuk a Mérő családot, Vermeséket, Köszegiéket, a Pocsai és a Csizmadia családot és mindenkit, aki szereti ezt a játékot.

süti beállítások módosítása